A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Scheffler János: Szent Pál theologiája négy nagy levele alapján
530 SZENT PÁL THEOLÖGIÁJA things. (1904. London, Hodder and Stoughton.) — Mac Comb S.: The Eschatology of Paul. (The Biblical World 36—41.) — Steck R.: Paulus und die Parusie. (Protest. Monatshefte IX. 449—453.) — Darling T. O.: The Apostle Paul and the second Advent. (The Princeton theol. Rev. II 197—214.) — 7illmann F. : Die Wiederkunft Christi nach den paulinischen Briefen. (Bibi. Studien XIV. B. 1. und 2. Helft. 1909. Freiburg, Herder.) — Bernard /. H. : St. Paul's doctrine of resurrection. (The Exposilor V. 403—416, 491 504.) — Meyer W. : Die Leiblichkeit der Auferstehung nach den paulinischen Briefen. (Die Studierstube II. 393—399. és 472—481.) — Bruston C.: La doctrine chrétienne de l'immortalité : la résurrection des corps et quelques idées connexes d'après s. Paul. (Rev. de théol. et des quest, relig. 1903. 443—461. és 518—533.) Szent Pál erkölcstana׳. Jancker A.: Die Ethik des Apostels Paulus. (1904. Halle, Neimeyer.) — Prat F. : La morale de s. Paul. (Revue prat. d’apol. 1907. Máj.) — Jackson G. : The ethical teaching of St. Paul. (Cikksorozat a «The Expositor» XI—XII. évf.-ban.) — Bren R.: The Ethics of St. Paul. (Inter- nat. Journ. of Ethic. 1903. 493—498.) — Fittbogen G. : Das sittliche Selbstbewusstsein des Ap. Paulus. (Zeitschr. für d. evg. Religionsunterricht. 1907. 88-101.) — Campbell J. M.: Paul the mystic. (1907. London, Melrose és 1908. New-York, Put- man.) — Ermoni V. : S. Paul et la prière. (Kiadta P. Bloud.) — Juncker A. : Das Gebet bei Paulus. (1905. Gr.-Lichterfelde, Runge.) Szent Pál theologiája általában.1 1. Szent Pál Krisztus tanát általában evangélium- nak2 hívja. A saját tanítását többször «súavyéhóv p.00, 1 Simar : Theologie des hl. Paulus. II. kiad. 21—25. 1. (Freiburg, Herder, 1883.) Comely : Introd. Spec. 383—390 1. Maier Ad. : Einleitung in die Schriften des N. T. 225—229 1. (Freiburg, Herder, 1852.) 2 Róm. 1, 1. 9, 16. 2, 26. 10, 16. stb. A négy nagy levél- ben 30-nál többször 1. Schmoller : Tamieion tíj; kmvfjç âiatlrjnYjç 3. kiad. 190. 1. (Gütersloh, Bertelsmann, 1893.)
