A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Péter Róbert: Az atyák mondásai

A PIRKË ABOTH-BAN SZEREPLŐ ÍRÁSTUDÓK

403

is tűnt. Hillel hét szabályát már fennebb említettük (347. 1.). Amint az A. M. mutatják, szelíd, emberszerető férfiú volt.1 Nevéhez igen nevezetes intézkedés fűződik. Deut. 15,1 11־. szerint ugyanis a hetedik évben minden adósságot el kellett engedni. Természetszerű követ- kezménye ezen előírásnak az lett, hogy a szegény ember nem tudott kölcsönhöz jutni. Hillel, hogy a szegények helyzetén segítsen, elrendelte, hogy a hitelező állítson ki egy Írást, melynek értelmében kiköti magának azt a jogot, hogy adósságát bár- mikor bekövetelheti ; ez a 7) לובזורפrpoç[îoÀ7j).1 2 Halála Kr. u. 10—14. következett be, a legszebb emlékeket hagyva népe között.3

Sammai eredetéről semmi közelebbit nem tudunk ;

1 L. erre példákat Braunschweiger, i. m. 71—73. 1.

2 Aligha lehet a לובזורפ szót 7tpóg (SouXijv-ből származtatni, inkább 7tpogßouk1i־b01 ; magyarul «kikötés»-nek lehet tán leg- jobban nevezni. V. ö. Schürer, i. m. 427—8. 1. Strack, Einl. 31. 1. Szekrényi nem egész igazságosan bánik el a dologgal (A bibliai régiségtudomány kézikönyve, Budapest 1896. I. köt. 246. I), mikor azt csupán «kibuvó»-nak mondja; Hillel intéz- kedésének sociális értékét a szerint kell mérlegelnünk, hogy szegény ember máskép kölcsönt nem kaphatott volna ; viszont meg kell engednünk, hogy így tényleg kifogtak a mózesi tör- vényen.

3 Nagy kérdés, hogy az Úr Jézus nem Hilleltől vette-e át a felebaráti szeretetről szóló mondását. Hogy a dolog nem úgy áll, hanem ép fordítva, 1. E. Bischof, Jesus u. die Rabbinen (Leipzig, 1905.) és végén Strack függelékét, mely különös figyelmet érdemel. Az az állítás, hogy Jézus Hillel tanítványa volt, mely Renantól indult ki s azóta a zsidók sokszor meg- ismételtek, teljesen alaptalan. L. Delitzsch, Jesus und Hillel, Er- langen 1879.

26*