A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS 21 dött szakadatlanul és ezen idő alatt tizenöt kiadvány- ban tizenkilenc művel lepte meg az irodalmat. Minden- esetre szép munkálkodás! Az 1848-iki mozgalmak fordulatot jelentenek az iskola történetében. A szabadságharc folytán beállott zavarok, a haza védelme kiszólította a papnevelő intézetből is a növendékeket. Bezárták a pesti inté- zetet és csak másfél év múltán nyitották meg újra. A növendékek eltávozásával megszűnt a magyar társaság is. A szabadságharc gyászos vége után az intézetbe újra összegyűltek a kispapok. A nagy napok emlé- keinek hatása alatt állottak mindnyájan és még jobban érezték a tenni vágyást ereikben, hogy ha már fegyverrel nem segíthettek hazájuk felvirágoz- tatásán, legalább a művelődés terjesztése által munkál- kódjának rajta. Első gondolatuk a megszűnt magyar társaság felújítása. Tervük megvalósítása érdekében ismét a herceg- prímáshoz fordulnak. 1850-ben Sczitovszky János hercegprímás megengedte az iskola ismételt felállí- tását, de kikötötte, hogy ezután a címben szerepeljen az «egyházirodalmi» jelző is az iskola egyházi jelle- gének kiemelésére. Vagyis a hercegprímás a «Magyar gyakorló iskolát» «Egyházirodalmi iskola» néven újította fel. Ugyanekkor új törvényeket is alkottak az új iskola szabályozására, amely több üdvös ren- delkezés mellett az elöljárók akarata folytán egy, a lelkes magyar kispapok előtt sérelmesnek látszó in- tézkedést is felvett; t. i., hogy a dolgozatok nyelvét illetőleg a magyar mellett a latinnak is helyet enge-
