Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Negyedik könyv. Depaul szent Vince a nyomorral szemben. (1642-1660.)

örült, mikor megtudták, hogy a király és Felséged jóságos engedelmével minden akadály nélkül szállíthatnak be gabonát. De az örömet szomorúság váltotta föl, mert a katonák nem engedik meg a táboron keresztül a gabona szállítását, nemcsak a saint-denis-i síkságon, a mint magam láttam, hanem a Páristól egy negyed mértföldre fekvő Chapelle, Viliette között sem és megtámadják a gazdákat, ha aratni mennek. Mély alázattal kérem, Felséges Asszonyom, fogadja jó indulattal ezt az értesítést, mert Felségedtől azt a kijelentést voltam szerencsés hallani, hogy a király nem tiltotta meg a szántó-vetőknek a termés be- hordását és mert tudom, hogy ha Őfelsége és Felséged kegyesen elhárítják az akadályokat, ez nagyban előmozdítja a népben azt a meggyőződést, hogy Felségtek jobb indulattal viseltetnek irántuk, mintsem gondolnák.» Mivel nem hajtották végre a királyné rendeletéit, az éhínség nemsokára tűrhetetlenné vált. «Önök tudják, mily veszteséget szenvedtünk; nemcsak gabonánkat hordták el Orsigny- és Saint-Lazare- ban, hanem minden vagyonúnkból kifosztottak, nagy részét kocsikon hordták el — írja szent Vince 1649. március 4-én — ez arra kényszerített bennünket, hogy Saint-Lazare és a Bons-Enfanst terhein könnyít- sünk s azért csak hét vagy nyolc áldozópap, tizennyolc tanuló és néhány világi testvér maradt ott. A többit Richelieu-be és máshová küldtük. A többinek is távoznia kell, ha mindenből kifogyunk. A maradék búzából naponkint három vagy négy setiert1 osztanak ki a szegények közt, mi nagy

1 Egy régi francia űrmérték.

54 NEGYEDIK KÖNYV