Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Ötödik könyv. Depaul szent Vince befejezi életének két legfőbb alkotását, a missiós papok és a keresztény szeretet leányainak intézményét (1652-1660.)

nak kell tartanunk. Ó szerencsés szabályok ! ti arra köteleztek bennünket, hogy a városok elkerülésével a falvakba menjünk s ott ugyanazt tegyük, amit Jézus Krisztus cselekedett! Lássák kérem, akik megtartják e szabályokat, abban a szerencsében részesülnek, hogy az Isten Fiának példája szerint intézhetik életüket és cselekedeteiket».

Majd hozzátette: «Remélem, hogy az a pontosság, mellyel a múltban megtartották ezen szabályokat és az a türelem, mellyel reájuk oly sokáig várakoztak, ki fogja érdemelni a jóságos Istentől a kegyelmet, hogy jövőre még könnyebben és tökéletesebben megőrizhessék előírásait. Áldd meg Uram ezt a könyvecskét és kend föl a te lelked szent kenetjével,1 hogy mindenkit, aki csak olvasni fogja, a bűnről, a világ örömeiről való lemondásra, az erények gyakorlatára és a veled való egyesülésre ösztönözzön !

Depaul szent Vince ezután a szabálykönyvecske kiosztásához fogott, természetesen a társaság régibb tagjainak adva az elsőbbséget. Egyenként magához szólította őket : «Szerettem volna megkímélni önöket ettől a fáradságtól s a könyvet mindenkinek helyére vinni ; azonban bocsássanak meg, gyöngeségem miatt nem tudom megtenni». Ezzel Portail Antalhoz, legrégibb tanítványához, fordult: «Jöjjön csak Portail úr, jöjjön kérem, jöjjön, ön mindig türelemmel viseltetett gyengeségeim iránt; az Isten áldja meg érte». Azután Alméras-nak és Oicquel-nek adott egyet, kik mellette ültek, majd egymás után mindeniket elő208 ÖTÖDIK KÖNYV

1 Luk. 4, 18.