Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)
Ötödik könyv. Depaul szent Vince befejezi életének két legfőbb alkotását, a missiós papok és a keresztény szeretet leányainak intézményét (1652-1660.)
190 ÖTÖDIK KÖNYV tény szeretet leányainak minden helyen és minden hivatalban szentül meg kell tartaniok, tehát nemcsak Párisban, hanem a falvakban, plébániákon, kórházakban, gályaraboknál, «Nom-de-Jesus»-ben, a szegény őrülteknél, a lelenc gyermekeknél, szóval mindenütt». Jegyezzük meg ezt a szép sorozatot! íme, a keresztény szeretet felkeresi a nyomor minden faját s ép oly kiterjedt, mint maga a nyomorúság. Megmagyarázza, hogyan születtek meg az említett intézmények. Isten fokozatosan ajándékozta meg ezekkel a keresztény szeretet leányait, mintegy jutalmul önfeláldozásukért. «Önök, leányaim, a szegény betegek ápolására Istennek szentelték magukat s nemcsak egy házban, teszem azt a szegények otthonában teljesítik ezt a föladatot, hanem mindenfelé elmennek, saját házukban keresik fel őket, mint az Üdvözítő cselekedte. Ezt látva, így szólt az Isten : Ezek a jó leányok tetszenek nekem, mert nagyon hiven teljesítik kötelességüket; adok nekik más munkakört is; és ekkor bízta önökre az elhagyott szegény gyermekeket, kikre senki sem gondol. És amikor látta, hogy ezt a másik kötelességet sem kisebb szeretettel végzik, ezt mondotta: Meg fogom őket bizni még egy harmadikkal is. S mi volt ez a harmadik föladat? A szegény gályarabok gondozása. Mily szerencsések önök, leányaim, hogy azokat is kiszolgálhatják, kik könyörtelen kezek közt minden vigasz nélkül sínylődnek. Én magam láttam, hogy e szegény emberekkel úgy bánnak, mintha csak barmok volnának. Azután önökre bizta Isten azon szerencsétleneket is, akik elvesztették eszük haszná-
