Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Ötödik könyv. Depaul szent Vince befejezi életének két legfőbb alkotását, a missiós papok és a keresztény szeretet leányainak intézményét (1652-1660.)

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE

191

latát. Csak ezeket kell felkeresnünk, hogy kellőképen méltányolni tudjuk a megtestesült Isten bölcsességét, ki azt akarta, hogy esztelen módjára bánjanak vele Vájjon megérhetjük-e még, hogy Isten új feladatokat is bíz a társulatokra? Remélem, bizonyosan megteszi, ha alkalmazkodnak szent akaratjához».1

Eszerint a szegényekkel, betegekkel, gályarabokkal, lelencgyermekekkel, az őrültekkel szemben tanúsított áldozatkészség és odaadó munka jutalmául a szent reméli, hogy még másfajta, sokkal visszata- szítóbb nyomorúságok enyhítésével is meg fogja bízni őket az Isten ! Valóban isteni gondolat.

De ha méltóképen akarják betölteni e megtisztelő feladatokat, a keresztény szeretet leányainak szeretni, tisztelni és mindenekfölött becsülni kell szabályaikat. «Csakis ezeket kell megtartani és más szabályokat, még ha jóknak, sőt jobbaknak látszanának is, nem szabad figyelembe venni. Szép volna-e, ha egy püspök úgy élne, mint egy karthauzi szerzetes? Bizony nem, mert tőle mást kíván az Isten. Ép így volnának önök is, ha például a kármeliták szabályait szeretnék behozni, mert azok szigorúbban élnek, míg önöktől csak a keresztény szeretetet kívánják és azt követelik, hogy egészen a szerető önfeláldozásig szolgálják ki felebarátjukat.

A boldogult genfi püspök ezt mondá egyszer nekem : «Szivére kötöttem a nővéreknek, hogy a sajátjukénál minden más szerzetet többre becsüljenek és legyenek abban a meggyőződésben, hogy a

1 Conférences aux. Filles de Charité, t. II., p. 99.