Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)
Ötödik könyv. Depaul szent Vince befejezi életének két legfőbb alkotását, a missiós papok és a keresztény szeretet leányainak intézményét (1652-1660.)
DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE 167 önnek és köszönjem meg alázatosan az ő nevében kegyességét, amelyet iránta tanúsított, midőn fiai közé fogadta őt és különösen, midőn annyi nála sokkal alkalmasabb társa közül őt választotta ki és küldte el hirdetni Jézus Krisztus evangéliumát e szigetre. Kéri társaságunk tagjait, adjanak ezért hálát Istennek az ő nevében. Azt is mondta nekem, készüljek sok szenvedésre a mi Urunkért az országban ; ezt kétszer megismételte. Azután Istenhez intézett gyakori fohászkodásokkal töltötte az éj egy részét, míg békében, csöndesen elszenderült és visszaadta lelkét Teremtőjének kezébe, betegségének tizennegyedik napján. Másnap eltemettük az összes franciák és a szegény benszülöttek nagy számának őszinte részvéte mellett; saját vallomásuk szerint megérkezésünkig nem láttak embereket, kiket a harag és indulat soha el nem ragadott s akik oly szeretettel, szelidséggel tanítottak volna az égiekre, mint a megboldogult tette. Gondolhatja, mily fájdalmas nyomokat hagyott szivemben az ő elvesztése ; mindenkinél jobban szerettem és e földön Isten után minden vigaszomat benne találtam. Kértem a mi Urunkat, Jézus Krisztust, adja nekem a boldogultnak járt kegyelmet is, hogy kettőnk munkáját végezhessem. Halála után éreztem közbenjárásának hatását; kétszeres testi és lelki erőt a szegény benszülöttek térítő munkájában és mindabban, ami ez országban Isten dicsőségének növeléséhez szükséges. A halálhírre Depaul szent Vince sietve küldött új missionáriusokat, hogy segítségére legyenek a
