Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Ötödik könyv. Depaul szent Vince befejezi életének két legfőbb alkotását, a missiós papok és a keresztény szeretet leányainak intézményét (1652-1660.)

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE

137

karolta föl az eszmét. Depaul szent Vince azonnal a szükséges pénz gyűjtéséhez látott. A siker utolsó akadályát akarta elhárítani, midőn d'Aiguillon hercegnő közbenjárására kieszközölte a bíboros minisztertől és XIV. Lajostól, hogy e hadjárat ne magánvállalkozás legyen, hanem hivatalos jelleggel bírjon. Több levele van Depaul szent Vincének, melyeknek célja Pál lovag buzgóságának élesztése és a hadjárat előkészítése. «Kérem, irta Qet-nek, a marseille-i házfőnöknek, látogassa meg nevemben a lovagot, fejezze ki előtte szerencsekívánatait a tervhez. Mondja meg neki, csak ő lehet méltó ily hőstett keresztülvitelére, kinek személyéhez már annyi fényes siker fűződik, kinek bátorsága, vezetése és jószándéka alapos reményt nyújt e vállalat sikeréhez. Boldognak tartom magamat, hogy nevét hordozom s hogy kimutathattam iránta egykor tiszteletemet a bíborosnál. Újólag biztosítom őt odaadó nagyrabecsülésemről. Tanúsítson iránta oly szives bánásmódot, mint azelőtt az algid konzul, Barreau iránt és megmondhatja neki : ő elégtételt ad Franciaországnak a barbárok durva sértéseiért és nem tehet kedvesebb dolgot Urunknak».1 És azután: «Nagyon megvigasztalt az ön levele, mely toulon-i útjáról és Pál parancsnokkal folytatott tárgyalásairól értesített, melyekben úgy látszik, nem is járhatott el nagyobb tapintatossággal és eredménnyel. Hálával tartozom Istennek, hogy útat nyitott önnek e vitéz ember szivéhez és kész örömmel megy Afrikába, vállalkozik a nagy föladatra, melyről engem

1 Lettres IV. k. 25. 1. n° 1602.