Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE

249

előfordulnak. Hogy Jansenius, Saint-Cyran apátja és még néhányan Bourg-Fontaine-ben szövetségre léptek, az nagyon is lehetséges; hogy fájlalták az egyház szomorú állapotát s érezték a reformok szükségességét, nagyon is valószínű ; de liogy az egyház megdöntéséről álmodoztak volna s helyét az atheizmussal akarták volna pótolni, minden valószinűséget nélkülöző túlzás. Hisz mi sem esett távolabb Jansenius-tól, mint az atheizmus és senki sem lehetett kevésbbé naturalista, mint Saint-Cyran apátja! Sem irataikban, sem leveleikben, sem beszélgetéseikben, sem életükben, sem halálukban nem talál az ember deisztikus gondolatot. Sőt ellenkezőleg vallási rajongásra és túlszigorúságra hajlottak; nemcsak nem álmodoztak az egyház lerombolásáról, hanem ellenkezőleg, pezsgő életet akartak lehelni bele helytelenül alkotott eszméjük szerint. A két barát nemsokára elvált, miután Ígéretet tettek egymásnak, hogy óvatosan és okosan fognak eljárni. Ettől kezdve levelezésük fokozott mértékben szolgál eszméik kifejtésére, de csak titkosírást és a tolvajnyelv bizonyos fajtáját használják, melynek értelmét avatatlan alig tudta volna kifürkészni.

Mialatt Jansenius visszatérve ismét Lőwen-be szent Ágoston tanulmányozásába merült s Augustinus-inak megírásához fogott, Saint-Cyran apátja Párisba ment, hogy ott ügyes módon összeköttetéseket teremtsen magának s barátokat szerezzen eszméinek. Érintkezésbe lepett d'Andilly-\t\ s ennek révén nővérével Mária Angelika anyával, Port-Royal ifjú apátnőjével és megreformálójával, ki kolostorába vezette és sajnos, lelkét, buzgóságát, angyali tisztaságát