Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Első könyv. Isten előkészíti Depaul szent Vincét fontos hivatására

92

ELSŐ KÖNYV

jem. De talán nem teszek ellene, ha buzgó szívvel imádkozom a jó Istenhez és a boldogságos Szűzhöz, hogy vezesse vissza házunkba. Hisz nemcsak a saját érdekem, hanem férjemnek, gyermekeimnek, szóval egész családomnak lelki üdvössége és alattvalóim jóléte is azt követeli».

Alig találni meghatóbb valamit, mint e néhány sor. De Gondi grófné kevéssel utóbb meglátogatta de Bérulle atyát s őszinte lélekkel föltárta előtte szomorú helyzetét. De ezen alkalommal is gondosan kiemelte, hogy inkább maradjon Vince, mintsem ellentétbe jöjjön az Úr akaratával ! De Bérulle atya bámulattal szemlélte ezt az igazán mélyen érző keresztény lelkületet. Megnyugtatta őt s rábírta, hogy írjon ő maga Depaul Vincének.

Néhány mondatot idézhetünk soraiból. «Kínos helyzetemet csak Isten különös kegyelmével viselhetem el, erre pedig nem vagyok méltó. Ha csak rövid ideig tartana távolléte, könnyebben találnék vigasztalást. De midőn látom, hogy minden dolgomban annyira reá vagyok utalva az Ön támogatására, bölcs tanácsára és lelki vezetésére oly nagy szükségem van, fájdalmam megkétszereződik. És Ön azt hiszi, hogy magamra hagyva nem roskadok össze testi szenvedéseim és lelki aggodalmaim súlya alatt? Pedig Ön tudja, hogy jelen helyzetemben lelkemet nem bízhatom bárkire! De Bérulle atya megígérte, hogy írni fog Önnek, én pedig kérni fogom a jó Istent s a boldogságos Szüzet, hogy vezérelje Önt hozzánk, úgy családom, mint mások javára, kik annyira reászorulnak az Ön szerető szivére. Az Üdvö-