Scheeben M. József: Az isteni malaszt fensége - 68. évfolyam (P. Nieremberg nyomán) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905)

Ötödik könyv. A malaszt megszerzése, fölhasználása, gyarapítása és megőrzése lelkünkben

490 AZ ISTENI MALASZT FENSÉGE hasonlóbb lenni. Ne szabd magad az észszerűtlen világ, hanem egyedül a malaszt és a Szentlélek törvényeihez. A malaszt magasra emelt, gyakorold az erényeket s megmaradsz a magaslaton. Egyesülj bensőkép Iste­neddel s szárnyalni fogsz a föld és saját természeted fölött. Állhatatos imádságod, a mennyire lehetséges, mindig a menny előcsarnokában fog megőrizni. Ha így fogsz élni, méltó lész hivatásodhoz s meg fogod valósítani a természetfölötti és isteni életet, melyet Isten gyermekeinek követniök kell. HETEDIK FEJEZET. Az Isten iránt köteles természetfölötti szeretet gyakorlása. Az Isten iránt köteles természetfölötti szeretet gya­korlása az a működés, a mely a Krisztus málasztja folytán megújult és újjászületett emberben a legjel­lemzőbb, legtermészetesebb és egyszersmind a leg- fönségesebb. Ez a szeretet Isten gyermekeinek éltető eleme, szivük verése és minden cselekedetük rugója.1 2. A malaszt közlése bizonyítja leginkább Isten benső szeretetét teremtményei iránt. Már most mi jobbat, mi kellemesebbet tehetne a lélek, mint hogy Istent viszont szeresse. Ha szeretetet, főkép viszontszeretetet kell valami­nek ébresztenie, akkor az isteni szeretet az, a mely a malasztban felénk sugárzik. Mert mikor Isten malaszt- jában részesít, egyszersmind érdemesekké tesz szere­1 Augustin., De moribus Eccl. 1. 1, c. 25, n. 46. 47.

Next

/
Thumbnails
Contents