Scheeben M. József: Az isteni malaszt fensége - 68. évfolyam (P. Nieremberg nyomán) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905)

Harmadik könyv. A malaszt működése bensőnkben és gyümölcsei

268 AZ ISTENI MALASZT FENSÉGE természetünknek minden rossz hajlamát és gyönge- ségét meg nem szüntetik, azért Isten segélyével ön­magunknak kell lelkűnkből az isteni életnek akadályait eltávolítanunk s így az Istentől belénk öntött ter­mészetfölötti erők mellett is kénytelenek vagyunk saját erőnkből megszerezni az erények gyakorlásának könnyűségét. 5. A természetes és természetfölötti erények között a különbséget feltünteti a következő kép is. A vasat tűz és kalapácsütések teszik keménynyé, vonzóerőt pedig a delejes vastól nyer. A kovácsolt vas kemé­nyebb és jobb a közönségesnél, de természete mind­kettőnek egy. Ellenben a delejes vas egészen más természetűnek látszik. Mint valami varázserő folytán elveszti tehetetlenségét, új vonzóerőt nyer, s a föld sarkai titokzatos módon gyakorolnak rá vonzást. Hasonlóképen a természetes erények is csak meg­acélozzák lelkierőinket és folytonos gyakorlat útján Isten közreműködésével a természetes jónak végzésé­ben erősítik. A malaszt ellenben lelkünk erőit titokzatos módon az istenség közelébe vonja és isteni erőt áraszt reájuk. Lelkünket érintkezésbe hozza isten­nel, az istenség erői átalakítólag hatnak reánk, és úgy érezzük, hogy láthatatlan kéz ragadja lelkünk erőit titokzatos világba és teszi fogékonyakká magasabb és eddigelé ismeretlen tárgyak iránt. Isten maga lesz életünk középpontja és forrása, középpontja, mely körül mozog, forrása, melyből állandó táplálékát meríti. Ezt jelezzük, midőn azt mondjuk, hogy Isten belső életében részt nyerünk. 6. A belénk öntött természetfölötti erények Isten

Next

/
Thumbnails
Contents