Scheeben M. József: Az isteni malaszt fensége - 68. évfolyam (P. Nieremberg nyomán) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905)

Első könyv. A malaszt lényege

23

mellett sem tud oly tökéletes és magasztos lényt teremteni, a melynek a malaszt már természetéből kifolyólag tulajdona volna, vagy legalább természetének megfelelő s vele egyenrangú lenne. Ilyen teremtmény ugyanis lényegileg semmiben sem különböznék magától az Istentől.1

Ezzel összefügg, a mit az egyház oly sokszor és oly határozottan kimondott,2 hogy sem az ember, de annál kevésbbé más teremtmény nem hordja természetében a malasztnak leggyengébb csiráját sem és hogy — mint szent Ágoston többször megjegyzi3 — a természet olyan viszonyban van a malaszttal, mint az anyag a test életelvével, a lélekkel. Az önmagában élettelen anyag nem adhat magának életet, hanem más élő lénytől kell azt kapnia. Az értelmes teremtményt sem illeti meg természeténél fogva a malaszt, sőt öntevékenységével és érdemeivel sem szerezheti meg.4 Ha birtokába jut, ezt egyedül Isten jóságának és mindenhatóságának köszönheti.

tr. 3, disp. 3, q. 8. Amu, Thomas Aquin, sui interpres I, q. 12, a. 3, cap. 4. Cornel, a Lap., 1. Tim. 6, 16. Kilber, Theolog. Wirceburg. tr. 4, de virt. theolog. c. 1, n. 7. Cf. Joann, a S. Thoma t. I, d. 14, a. 4. Salmantic. I, tr. 2, disp. 3. Tournely, De Deo q. 13, a. 2, concl. 4.

1 Cabrera, Comment, in 3, q. 2, a. 12, d. 2, n. 77.

2 Coelestin. 1. Epist. 21, c. 8 (Denzinger, Enchirid. n. 92) ; Concil. Arausic. II, c. 4. 6. 7. 9. 25. Concil. Trident, sess. 6, cap. 5.

3 Augustin., Serm. 62, n. 2 ; 65, n. 3 ; 156, n. 6 ; In ps. 70, enarr. 2, n. 3 ; De Qenesi ad lit. 1. 10, c. 6, n. 10. Bernard., Ad mil. c. 11, n. 19; in ps. 90, s. 10, n. 14.

4 Augustin., Serm. 26, n. 14 ; Epist. 139, n. 39; 215, n. 1, sqq. ; 217, n. 5 sqq. ; Gregor. Magn., Moral. 1. 23, n. 13.

ELSŐ KÖNYV