Scheeben M. József: Az isteni malaszt fensége - 68. évfolyam (P. Nieremberg nyomán) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905)
Második könyv. Magasztos és titokzatos összeköttetésünk Istennel, melyet a malaszt eszközöl
MÁSODIK KÖNYV 217 hogy atyjának örök lakába vigyen, a hol többé semmiféle égi vagy földi hatalom el nem választhat tőle, hol magad sem lehetsz hozzá hűtlen. 9. A házasság harmadik kiválóságát, a termékenységet szintén föltaláljuk a lélek és mennyei jegyese frigyében, még pedig a legtökéletesebb alakban. Mennyei, csodálatos termékenység ez, melylyel a házasság termékenységét össze sem lehet hasonlítani.1 Magasztossága sokkal nagyobb, mert míg egyrészről a menyasszonynak tisztaságán és szüzességén nem ejt szeplőt, másrészről oly gyümölcsöt hoz, mely nem válik el a termő tőkétől. Itt a titkoknak egész sorozatával állunk szemben, melyeket a malaszt életében gyakorlott lélek csak sejt, de a melyek megértése a másvilági élet kiváltsága. 10. Isten fia a malaszt állapotában levő lelket úgy termékenyíti meg, mint az égből hulló harmat a növényt. Valamint a nap fényével behatol a tiszta szembe és benne visszatükröződik, úgy hozza létre ő is a lélekben először saját isteni lényének a képét, egyszersmind újraszületik benne, hogy azután karöltve a lélekkel, új, termékenyítő tevékenységet fejtsen ki. A lélek a malaszt behatása alatt megtermékenyül és isteni vőlegényét foganja. A szülött újjászüli szülőjét, az anya gyermekének leánya és hasonmása lesz. Az erénynek és jámborságnak minden újabb foka növeli a lélekben a malasztot. A malaszttal 1 Őrig., Numer. hóm. 20 (Migne, PP. Gr. XII, 278c sqq.) Bernard., Cant Serm. 85, n. 12. 13.
