Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)
Harmincötödik fejezet
490 SZENT CHANTAL ÉLETE. a balnál, és mivel baja születése óta megvolt, senki sem gondolt gyógyítására. A szegény leány már tizenötödik évében járt és leghőbb vágya volt szerzetesnővé lenni ; de az orsolyaszüzek a langres-i egyházmegyében visszautasították. Már attól tartott, hogy nem veszik föl az avallon-i Visitatióba sem, a hol akkor tartózkodott, mert a szerzetes kötelességek teljesítésére képtelen. Azért Isten tiszteletreméltó szolgálójához, Johanna Franciskához folyamodott, kilencedet tartott tiszteletére, mely alatt gyógyulása oly gyorsan haladt, hogy negyednapra már térden állva fogadhatta a szent áldozást a nélkül, hogy fájdalmat érzett volna, mert teste egyformán nehezedett mindkét térdére. Végre a kilenced utolsó napján jobb lába egészen olyan hosszú, vastag, erős, meleg és érzékeny volt, mint a bal, nem sántított többé, szabadon járt-kelt. Teljesen meggyógyult, mintha azelőtt semmi baja nem volt volna. A második gyógyulás Dromier de la Pérouse Erzsébeté, ki szintén a Visitatiónak a tagja Saint-Amourban, a lyoni egyházmegyében. Gyönge testalkata miatt nyolc éves kora óta gyakran betegeskedett, majdnem seregesen lepték meg a bajok. Kezdetben folytonos gyöngeség, gyomorbaj, csúz, állandó hideglelés, heves köhögés gyötörte. Miután fölserdült és fogadalmait letette, hideglelése még erősebb lett s oly gyakran elővette a hányás, hogy nemcsak az ételt és italt adta vissza, hanem néha vért is hányt. A bal oldalán egyik bordája is kimozdult helyéből. Hiába használta hosszú ideig az előírt gyógyszereket. Három hónapon keresztül félholtan feküdt ágyában. Sem mozdulni, sem aludni nem tudott. Mi több, a hangját is elvesztette. A sír szélén Isten szolgálójához, Johanna Franciskához fordult és kilencedet tartott tiszteletére; az utolsó napon megáldozott és megszabadult annyi bajától. Visszanyerte erejét és egészségét, kiugrott az ágyból, maga öltözködött fel, magában és nyilvánosan hálát adott jótevőjének. A közös
