Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)
Harminckettedik fejezet
400 SZENT CHANTAL ÉLETE. keit is. Szalézi szent Ferenc gyorsan követte Frémyot elnököt a sírba. Favre, Chatel és Bréchard anyák is leszálltak oda Mária Amáta és Celsus Benignus után. Elsőnek Favre anyát ragadta el a halál. így rendelte az Isten, mert szent Chantal őt szerette legjobban. Huszonöt év óta osztotta meg vele a fejlődő társulat vezetésének gondjait. Egymásután főnöknője volt a párisi, lyoni, dijoni, chambéry-i házaknak, alapítója a troyes-i, montferrand-i, bourg-en bresse-i kolostoroknak. Tündöklő erényeivel, a szegénység s az angyali tisztaság szeretetével, gyermeki engedelmességével, oroszlán bátorságával, soha nem csüggedő kitartásával megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a rendnek s kiérdemelte szent Chantal gyöngéd szere- tetét és nagyrabecsülését. Szalézi szent Ferenc jellemző szavával nagy leányának szokta nevezni ; s sze- retetét csak növelte, hogy Isten Favre anyát a szenvedések ugyanazon útján vezette, melyet ő már könyeivel öntözött. — A közös szenvedés fűzte egybe a két hősi lelket és lángoló szivet, mert egykor ugyanaz a sötétség borította el, ugyanazok a csapások törték meg őket. S hogy a fájdalom teljes legyen, még az a vigasztalása sem volt szent Chan- talnak, hogy Favre anya szemeit lezárja. Váratlanul értesült haláláról. A kedves halott csak negyvennyolc éves volt, remélhette, hogy még sokáig szolgálhatja Istenét és szerzetét. Már régóta kínos májbajban szenvedett. Az orvosok fürdőbe küldték, hová nem mehetett, csak ha megszegi a klauzurát. Favre anya inkább meghalt. Közel halálát a rendesnél hevesebb szenvedés jelezte. Olyan kínos volt a fájdalma, hogy
