Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)

Huszonhatodik fejezet

234

SZENT CHANTAL ÉLETE.

S nemcsak az apácák gondolkodtakígy.Lyonbananő- vérek nem győztek a megrémült lakosságnak elég ruhát szétosztani, melyet a szent testhez érintettek. Orléans- ban la Roche anya a szentnek egy ereklyéjét vízbe mártotta, mire annyian jöttek vizet kérni, hogy a pestis egész tartama alatt naponkint egy hordóval hordtak szét. Crest-ben és Crémieux-ben az elöljáróság eljött a Visitatio templomába és a város nevében ünnepies fogadalmat tett szalézi szent Ferencnek, hogy elzarándokolnak sírjához, ha kieszközli a baj megszűntét. Az általános rettegés között, melyet a borzasztó csapás közeledése okozott, gyakran az egész lakosság megfogadta, hogy a Visitatiónak zárdát épít. Néha a szomszédos helyeken keresték szent Ferenc leányait és erőszakkal vitték a városba, mert meg voltak győződve, hogy szent alapítójuk erénye miatt őreik, megmentőik lesznek. Arles-ba például azért hívták őket, hogy a klarisszák fegyelmezetlen kolostorát megreformálják, de különböző akadályok lehetetlenné tették a bevonulást. Haboztak, maradjanak-e, vagy visszatérjenek Aix-be, a honnan jöttek, azért a város kapuinál kis bérházban vettek lakást. Mikor a pestis egyszerre megjelent és az elüljáróság leggondosabb óvóintézkedései dacára is ezer számra szedte áldozatait, valaki a városban hangos szóval hirdette : «Arles-i urak, kik sziveteken viselitek a polgárok ügyét és oly pontos rendet tartotok, avassátok szent Klára zárdáját a szentek lakóhelyévé, telepítsétek oda szűz Mária leányait!» A szó szárnyra kelt, s mivel a pestis idején a szenvedő nép a szabadulás legkisebb reményét hévvel karolja föl, az egész városban hang