Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)

Huszonötödik fejezet

HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.

231

Tehát öregségében meg volt szentünknek az az öröme, hogy szemeláttára növekedett a fa, melynek magvát fiatal éveiben akarta elhinteni. Még elég soká élt, hogy élvezhette első illatát, ízlelhette gyümölcseit, láthatta csodálatos fejlődését. S ha néha eszébe jutott, hogy a szép fát idegen kéz ültette, ez a gondolat, jól tudom, még nagyobb boldogsága, vigasztalása volt alázatos lelkének.