Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)
Első fejezet
72 SZENT CHANTAL ELETE Frémyot-t mindez meg nem félemlítette, sem le nem sújtotta. Tanácskozni kezdett Tavannes gróffal, a hasonló nevű híres tábornagynak fiával, csellel elfoglalta Flavigny-t, Bourgogne-nak hegyen fekvő megerősített városát, összehívta rokongondolkozású tisztviselőtársait, kik vele együtt elhagyták Dijont, s egy ünnepélyes gyűlésen III. Henrik nevében, a kitől engedélyt kért rá, kijelentette, hogy a bourgogne-i parlament Dijonból Flavignyba tette át székhelyét. Merész lépése, képzelhetjük, mily hatást tett Dijon- ban. A liga tanácsa semmisnek nyilvánította a flavigny-i tartományi törvényszék minden határozatát, elkobozta mind az összes tisztviselők javait, a kik Frémyot-val tartottak. Mivel Frémyot volt az ellenszövetkezésnek lelke, eleinte nagyszerű ajánlatokkal akarták eltántorítani, de hajthatatlan maradt. Ekkor oly kegyetlen eszközhöz folyamodtak, melyet a háborús idő sem menthet, s mely örökös gyalázatuk marad azoknak, a kik elég aljasak voltak vele szemben alkalmazni. Frémyot Kolost, az elnök testvérét, Flavigny-ba küldték azzal a meghagyással, hogy az elnök oszlassa föl a királypárti törvényszéket, máskülönben fiánakfejétküldikmegneki. Vannak emberek, kik nagy fájdalomban a legnagyobbak. Frémyot megsemmisítette ellenségeit fön- séges bátorságával. «Inkább haljon meg gyermekem ártatlanul, mint hogy atyja bűnösen éljen!» — mondá a rettenetes újság hallatára. Megölelte testvérét, buzdította, hogy ne sújtsa le e kegyetlen megpróbáltatás, s gyönyörű levelet adott át neki Fervaque tartományi kormányzó számára, mely sokáig ismeretlenül hevert a dijoni levéltárban.
