Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Tizenkettedik fejezet. A hierarchia
71 egyház nélkül ? Lelkünk hazája, otthona, a mi jótevőnk, nevelőnk, anyánk, egy szóval Isten után mindenünk. Ezt a Szent- léleknek köszönjük, mert az egyház az ő háza, az ő birodalma, az ő jegyese. A mit az egyház érdekünkben csak tesz, azt mind a Szentlélek műveli. Valóban nem léphetünk katholikus templomba a nélkül, hogy ne jussanak eszünkbe a Szentlélek kiváló jótéteményei. Miről beszél nekünk a keresztkút, a gyóntatószék, a szószék, a tabernakulum ? Nem a Szentlélek az, ki itt oly különböző módon jót tesz velünk s maga is osztályrészünk lesz, itt, hol minket Isten gyermekeivé tesz, tanít, bűneinktől feloldoz, hol az ő ereje által Krisztus igaz testét áldozzák fel s minket vele táplálnak? Azért ne felejtsük el őt, míg jótéteményeit élvezzük. Örvendjünk adományainak, de emlékezzünk meg szives köszönettel az adományozóról is! TIZENKETTEDIK FEJEZET. A hierarchia. Az előbbi fejezetben az egyházat csak legfőbb vonásaiban jellemeztük s láttuk, hogy a Szentlélek különös módon lakja. Most részletesen az egyes alkotórészekre térünk át s megvizsgáljuk, kik azok a tagok, kik a Szentléleknek különös módon részesei. így legelőször a hierarchia jön szóba. Lássuk, 1. mit értünk a hierarchián, 2. mily viszonyban van vele a Szentlélek, 3. mily következmények folynak ebből. 1. Hierarchián a lelki hatalom hordozóinak és tulajdonosainak összességét, ezeknek különböző rendjeit és fokozatait, szóval az egyház elöljáróságát, kormányát értjük. Nagyban és egészben hármas hatalmat gyakorol ez a hierarchia : a tanítói, papi és pásztori hatalmat. Ez a hármas hatalom az egyház czéljához szükséges és elegendő, mert az embernek, hogy örök üdvét elérje, igazságra, kegyelemre és külső vezetésre van szüksége. Az igazságot hirdeti a tanítói, a kegyelmet közve
