Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Tizenegyedik fejezet. Az egyház
67 megvilágosítja s vezeti. Tényleg úgy is van. Mikor is kezdett az egyház élni és működni? Pünkösd előtt nem. Pedig az egyház alkotó részei már azelőtt is megvoltak, egybeillesztve, szervezve s minden hatalommal felruházva; a tan már ismeretes volt, az apostolok ki voltak választva, a szentségek megalapítva, a hierarchia szabályozva s még sem adott életjelt magáról. Az isteni erők még szunnyadtak benne, a megbízó levelek még le voltak pecsételve, senki sem prédikált, keresztelt, oldott fel bűnök alól és senki sem mutatta be a szent áldozatot. A pogányság és zsidóság nyugtalanul várt a kapuk előtt, de senki sem nyitotta meg, mély álomba merült az egyház, mint Ádám teste, mielőtt az élet lehellete fel- ébreszté, mint óriási műremek vagy gépezet, mely már készen áll ugyan, de a művész keze még nem hozta mozgásba, vagy mint hatalmas hajó, mely már személyzettel és kellő felszereléssel el van látva s csak az első parancsszót várja, hogy a nyílt tengerre evezzen. Oly állapotban volt az egyház pünkösd ünnepének kilenczedik órájáig, midőn zúgó szélvész közt és tüzes nyelvek alakjában leszállt reá a Szentlélek. Ez volt az ébredés pillanata! Egyszerre minden megmozdulás minden dolgozott. Az apostolok előlépnek, minden nyelt ven beszélnek, csodákat művelnek, prédikálnak szószékről s háztetőről, hihetetlen gyorsasággal bejárják a földet, tömegek tódulnak minden kapun az egyházba, a keresztkutak megtelnek, a szentélyben megkezdik ama csodálatos áldozat bemutatását, mely téten Fiát áldozza föl sőt az egyházban állandóan megőrzi. Pünkösd napján kezdődött ez az élet, melyet a Szentlélek ébresztett s tart fenn. Ha kevésbbé szerencsés napokban ez az élet nem is volt oly nagyszerű, ha a szentély mécse halványabban világított is s a szentély őrei szunnyadtak, a Szentlélek az egyházban választott eszközökül nagy embereket támasztott, kik az alvókat felriasztották s a szentélyt a világ salakjától megtisztították, vagy külső viharokat keltett, melyek az egyház roskadozó épületére támadtak, úgy, hogy a falak inogtak s a hanyag munkások azonnal az épület támogatásához és helyreállításához láttak. Mily dicsőén védi meg egyházát a 5*
