Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Kilencedik fejezet. Az ember
56 dezésében és éltetésében kifejt. E dicsőség közepette ott áll az ember, megműveli földjét, épít, szétküldi hajóit a tengerek legtávolabb vidékeire, uralkodik, mint Istennek helytartója az egész világ fölött. S mind e dicsőség a Szentiélektől van. «Ha elveszed lélekzetöket, elfogynak és a porba visszatérnek. Beléjök bocsátván lehelletedet, fölélednek és megújítod a föld színét.»1 De az ember nem magában él és működik a látható világban, hanem társadalmi összeköttetésben más emberekkel. Társaságból, két embernek szövetségéből, származik s tovább is társaságban, a családban, az államban és az egyházban él és munkálkodik. Ez a társas kapocs ismét a Szentlélek műve. A társadalmi élet az élet legmagasabb foka, már pedig a Szentlélek az, ki mindent tökéletesít és betetőz. Társaságok nem alakulhatnak rend, tekintély és szeretet nélkül s ezek mind a Szentlélektől származnak. A mint az anyagi elemeket rendezte és csoportosította, úgy az embereket is egyesületekbe és társaságokba vonja össze. Tulajdonképen minden társadalmi összeköttetés egyetlenegy szövetségből, a családból származik, melynek alapja a házasság, a férfi és nő szövetsége. A szentatyák mind Évának Ádám oldalcsontjából való származásában, mind a család alapítására rendelt kétoldalú házassági összeköttetésben, valamelyes, bár igen gyarló utánzatát látják a Szentiéleknek az Atyától és Fiútól való származásának és a Szent- háromság ölében kifejtett tevékenységének. A mint Éva Ádám szive véréből alkottatott s később az emberi nem megalapításában Ádámnak segítője lett, úgy a Szentlélek is az Atyának és Fiúnak szivéből származott, hogy mindkettőt szeretetben s boldogságban egyesítse s ránk szállva minket is Isten gyermekeivé avasson. Azért nevezi Szent Method a Szentleiket az örök Ige oldalcsontjának.2 A házasság megalapítása, boldogsága, áldása csak a szeretet alapján gondolható s így a családnak minden föltétele a Szentlélekhez vezet s azt az ő művének tünteti föl. — A családtól származik azután minden más társadalmi összeköttetés egész a népek és államok 1 Zsolt. 103. 29. 30. 2 S. Method. Conviv. Virg. or. 3, c. 8.
