Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Ötvenegyedik fejezet. Elmélkedés pünkösd ünnepén
385 kai kell megülnünk a pünkösdi szent ünnepeket úgy, hogy ezt az igazságot magunkban fölelevenítjük s hálát adunk a Szentléleknek kegyes közelléteért és jelenlétéért, melylyel az egész egyházat betölti, a mint az írás szavai szerint betöltötte Sionban azt a házat, melyben az apostolok összegyűlve voltak.1 Valóban, ennek a jelenlétnek nem is tudunk a mélyére hatolni. A szentlélek nemcsak egyszerűen szükséges, hogy az egyház Krisztus egyháza legyen, hanem — lényeges. Ő az egyház szelleme és lelke. 3. A pünkösdi ünnep harmadszor megújítása és folytatása a Szentlélek közöttünk való működésének. A Szentlélek nemcsak azért jött el az első pünkösdkor, hogy közölje magát az egyházzal és a világgal, hanem azért, hogy működjék bennök^ Mily fönséges volt a Szentlélek működése, azt az apostolokon láthatjuk, kiknek egyszerre megadta az apostoli tehetségek teljességét, látjuk azon ezreken, kik megtértek és megkeresztel- kedtek : végre az egész első keresztény községen, egy szent Istvánon, Corneliuson, a Szentlélek e zsengéin, kik fölülmul- hatatlan módon jellemzik az új rendet. Mennyire csodálta a zsidóság és pogányság a bennök megnyilatkozott erények nagyságát és hatalmát! így működött a Szentlélek pünkösd első ünnepén, s azóta nem szűnt meg működni az egyházban és a világban. Valahányszor befogadja egy szem a hit világosságát, valahányszor eltávozik egy szív a bűntől, megtér, s a bűnért eleget tesz, a hányszor megadatnak egy léleknek a megszentelő malaszt és a természetfölötti erények és ajándékok, a hányszor szentség szolgáltatik ki, a kegyelem sokasodik, egy lépést haladunk a jóról a jobbra, vagy a cselekvő malaszt hatása alatt érdemet szerzünk : mindannyiszor közli magát a Szentlélek is, mindannyiszor pünkösd ünnepe van. Pünkösd ünnepe tehát még nem múlt el, nem, az sohasem múlik el ; ismétlődik az minden órában és a keresztény világ minden helyén, folyton, szakadatlanul. A Szentlélek az egész világgal akarja magát közölni, az egész világ befogad1 Ap. Csel. 2, 2. Munkálatok 65. évf. 25
