Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Ötvenegyedik fejezet. Elmélkedés pünkösd ünnepén
383 fogadták, élő hittel, szivünknek mély alázatával! Spiritus Domini replevit orbem terrarum,venite adoremus! Imádjuk őt és adjunk hálát szívből mindazon javakért és jótettekért, melyekkel ma minket elhalmozott! 2. Pünkösd ünnepe másodszor a Szentlélek állandó jelenlétére emlékeztet minket. Tehát nemcsak olyan valamire emlékeztet a pünkösd, a mi csak a múltban volt, de ma már nincs meg, hanem olyasmire is, a mi állandó, t. i. a Szentlélek jelenlétére e világban. A Szentlélek pünkösd napján nem úgy jött el, mint előbbi megjelenéseiben, mikor csak néhány pillanatig időzött itt s azután ismét eltűnt, hanem úgy jött el, hogy állandóan közöttünk maradjon, hogy az új jelenlétet, melyet most nyert, e földön mindenkorra állandósítsa. A Szentlélek tehát jelen van közöttünk épen úgy, mint az első pünkösd ünnepén, csakhogy nem észrevehető, érzékeinkkel fölfogható módon. A Szentlélek e jelenlétéről határozottan biztosít minket maga az isteni Üdvözítő, mikor a Szentlélek pünkösdi eljöveteléről azt mondja: «És én kérem az Atyát és más Vigasztalót ad mektek, hogy örökké veletek maradjon, az igazság Lelkét, kit e világ nem vehet; mert nem látja és nem ismeri őt. Ti pedig majd megismeritek őt, mert nálatok marad és bennetek leszen».1 Tényleg a világban van tehát, bár a világ nem látja őt. De hol van a Szentlélek ily különös módon jelen? Először is minden megszentelt lélekben, a mely a megszentelő malaszt állapotában van és általa a Szentlélek temploma.2 Mivel azonban minden ember elvesztheti a megszentelő ma- lasztot s ezzel együtt a Szentlelket, ha halálos bűnbe esik, azért ez a jelenlét igen bizonytalan és változékony. De a Szent- léleknek e nemű jelenlétén kívül van még egy biztos és tartós mely sohasem szűnik meg, t. i. az egyházban való jelenléte. Az egyház sohasem vesztheti el a Szentlelket, mert az egyház természeténél fogva elpusztíthatlan, változhatatlan és Krisztusnak titokzatos teste. A mint Krisztusnak valóságos teste soha sem volt a Szentlélek nélkül, úgy titokzatos teste sincs nél1 Ján. 14, 16. 17. 2 Kor. I. 6, 19.