Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)

Negyvenkilencedik fejezet. A legszebb istentisztelet

368

jele, hogy tárgya jó és Isten kinyilatkoztatott akaratának megfelelő legyen és — mi hozzáteszszük — hogy a maga egészében jó legyen s az is maradjon. Előfordulhat ugyanis, hogy a fölvilágosítás valami igen jóval és tökéletessel kezdődik, lefolyásában azonban egészen más irányba megy és kevésbbé jót és tökéletest tanácsol. Ily esetben nem vagyunk biztosak, hogy a Szentlélektől jön és nagy óvatosságra van szükségünk, hogy ne tévedjünk. Ha azonban a sugallat az egész idő alatt, míg csak ránk hat, mindig csak a jóra vagy talán a tökéletesebbre ösztönöz, akkor nem kételkedhetünk, hogy a Szentlélek a szerzője. — Végre azt az útat-módot is tekintetbe kell vennünk, hogyan jelentkezik bensőnkben e sugalmazás. Ha tartós zavarral, nyugtalansággal történik, a mikor mi azt hiszszük, hogy a kegyelem állapotában, az Isten barátságában élünk, biztosan nem a Szentlélek, a ki ránk hat, hanem valami szenvedély, vagy pedig a gonosz ellenség, a nyugtalanságnak, békétlenségnek szelleme. Ellenben a Szentlélek maga a tisztaság, nyugalom, béke. A mondottak után tehát eléggé megismerjük a Szentlélek igazi sugalmazásait. Látjuk, hogy ezen gyakorlatban nincsen semmi kifogásolni való, semmi eretnekség, mert az egyéni vélemény a hit és engedelmesség biztos szabályainak van alávetve.

2. Miféle indító okaink vannak már most, hogy a Szentlélek vezetését kövessük? Először is a szükségszerűség. Mi magunktól a magunk javára is csak sötétség, elvakultság, gyöngeség vagyunk. E vakságban semmire sem vagyunk képesek megelőző malaszt nélkül. Ez a megelőző felvilágosító, serkentő malaszt épen ez a sugalmazás. Követnünk kell tehát, ha remélni akarjuk, hogy tökéletességre emelkedhetünk. Tele vagyunk rendetlen vágyakkal, kívánságokkal, tele ragaszkodással a meg nem engedett és veszélyes dolgok iránt, tele haszontalan gondolatokkal, tervekkel ! Ki fogja nekünk szivünk tisztátalanságát föltárni és tőle megszabadítani ? Ennyire eszünk természetes világa nem terjed. A Szentlélek természetfölötti világossága nélkül egész életünkön át nagy tökéletlenségekben vergődnénk, részben nem látnánk, részben nem volna bátorságunk és erőnk, hogy tőle megszabaduljunk. Ezen fel-