Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Második fejezet. A Szentlélek arcza
11 MÁSODIK FEJEZET. A Szentlélek arcza. Szent Péter írja, hogy az angyalok legforróbb vágya a Szentlelket látni.1 Bizonyára végtelen gyönyörűség lehet a Szentlélek arczát szemlélni. De mit értünk a Szentlélek arczán ? Semmi mást, mint azt a sajátosságot, mely őt a másik két személytől megkülönbözteti vagyis épen saját személyiségét. Mindenesetre már maga a név is mond valamit az ember tulajdonságairól; de hasonlíthatatlanul többet mutat az arcz. így van ez a Szentlélekkel is. Neve, «Isten», nagy név; de ebben osztozkodik a többi személylyel. Sajátossága személyében rejlik s ezt akarjuk némileg megismerni, midőn megfontoljuk, 1. mit kell egyáltalán a személyen értenünk, 2. mi a Szentlélek személyisége és 3. a nyert eredményből néhány következtetést vonunk. 1. Mint minden értelmes és szabad lénynél, úgy az Istennél is személyiséget kell föltételeznünk. Isten személyes lény, azaz önmagával, saját természetével függetlenül, önállóan, öntudattal és szabad akarattal, sérthetetlen joggal és korlátta- lan hatalommal rendelkezik. Ezt mondja már a józan ész; ezt követeli Isten tökéletessége és dicsősége. Különben kevesebb volna, mint mi. De a hit még többet mond. Egyedül ez mondja nekünk és biztosít arról, hogy az Istenben minden más személyes lénytől való megkülönböztetésül nemcsak egy, hanem három személy van. Istenben tehát ugyanazon isteni természetnek három különböző, tökéletes hordozója, birtokosa van, kik együttvéve és osztatlanul egész teljességében élvezik a tökéletes isteni természetet. Továbbá tanítja a hit, hogy e három isteni személy a következő viszonyban van egymással : az Atyának nincs kezdete, a Fiú csak az Atyától születik, a Szentlélek az Atyától és Fiútól együtt egy isteni lehelettel származik. Hogyan támadnak ezek a személyek és 1 Pét. 1. 1, 12.
