Hammerstein Lajos: Boldogságunk az Egyházban - 63. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1900)
Előszó - Előszó a második kiadáshoz
41 gyalázatosán csúffá teszi, lehetetlen, hogy ez az állapot az ő akaratából és rendeléséből származzék. Tehát: 9. E kételyeknek és nyomorúságnak, melyek az anglikán egyház és amerikai leányegyháza követőinél tapasztalhatók, oka ama szerencsétlen tettben keresendő, hogy elszakadt az Istentől rendelt szellemi főtől, Krisztus helytartójától s legfelsőbb vezetőül névleg egy világi uralkodót fogadott el, tényleg pedig minden egyes követője önkényének szolgáltatta ki magát. Végre: 10. Az egyház, mely Krisztus teste s a melyre hogy hallgassunk, épen mivel az ő teste, mindnyájunknak megparancsolta, nyilván nem lehet más, mint az «egy, katholikus és apostoli egyház», melyet ő Péterre, mint sziklára alapított s a mely minden időben alapítója jelenlétének örvendett, ki az apostolok fejének székéről, mint az egység középpontja s az apostoli teljhatalom forrása, nyilatkozik; és hogy ez az egyház a világ előtt isteni eredetével s nem kevésbbé csodálatos fönmaradásával, tanításaival és rendeletéivel, melyek telvék természetfölötti élettel, szeretettel és kölcsönös szolgálatkészséggel, nyíltan bizonyítja igaz voltát; s hogy minden őszinte törekvést, mely igényeinek megismerését célozza, azzal jutalmaz, hogy isteniségének újabb bizonyítékait nyújtja, mert minél jobban kutatja az ember történelmét, annál világosabban áll előtte, hogy az egyház mindig és mindenütt s minden gyermekében az «egy, a szent áthagyományozott hitet» tartotta fönn és tanította. Hogy mind az, a mit hibájául róttak föl, mintha önkényesen meghamisította volna a hitet, végelemzésben nem más, mint egyrészt csupán külső intézkedések és szokások szükséges és célszerű változtatása, vagy egyes korlátolt szellemek helyben nem hagyott túlkapása, másrészt a makacskodó ellenfelek félreértése, túlzása vagy rágalma. Röviden, hogy az első öt század egyházatyái, bár nem oly szigorúan formulázva, mint a tridenti zsinat atyái, de ép oly határozottan tanították a különböző tételeket, melyeket e zsinat határozatai értelmében minden kereszténynek szükségképen hinnies megtartania kell. Következőleg, hogy az evangélium hit- és erkölcs-elvei egyedül ebben az egyházban találha-
