Hammerstein Lajos: Boldogságunk az Egyházban - 63. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1900)
Előszó - Előszó a második kiadáshoz
24 gyakran örültem szépségén és minél tovább merülök el szemléletébe, annál jobban ismerem meg fönségét és báját; és ha a szentségekben szeretetének csókjával illet, csak leborulni lehet előtte. Sokszor kívántam ilyenkor magamnak, vajha halálomkor is ilyen boldogan tudnám elrebegni fohászomat: Jézus, Mária és szent József! Isten sokkal fönségeseb- ben váltja be Ígéreteit, mint azt mi emberek várjuk. A mit az ősegyházról hallottam: sok jó volt; a mit láttam, elegendő volt arra, hogy szeretetet gyúlaszszon föl bennem ; de a mit találtam, sokkal több, mint a mennyit kerestem. Az egyháznak, vagy a mint mondani szoktam, az édes anyának ez az ifjú elevenségű élete az örökkévalóság mennyei élete; az egyház ugyanis olyan, mint a menyasszony, ki a próféta látomása szerint az égből szállt le a földre. A mit velünk közöl, könnyen megismerhető, hogy nem e földről való; a világ bölcsesége és múlandó tudománya távolról sem olyan tiszta, mint a mit az egyház nyújt. Mi tudjuk, honnét árad reánk az, a mit az édes anyától kapunk, mert maga az Igazság mondotta : «Látjátok majd az eget megnyílni és az Isten angyalait föl és leszállani az ember fia fölött». (Ján. 1, 51.)* Krüger Konstantin Antal Leó, a keleti nyelvek tanára, a ki 1817-ben született Berlinben, miután 184ő-ban letette a katholikus hitvallást, ezeket írja: «Nem találok kellő szavakat, hogy boldogságomat kifejezhessem; a katholikus vallás valósággal az Éden kertje, melyet Istennek egyszülött Fia saját vérével szerzett számunkra. Most találtam meg azt a lelki nyugalmat, mely után, mióta eszemmel élek, mindig vágyakoztam».** Németország nő-konvertitáinak sorában előkelő helyet foglal el az ismert nevű írónő, Hahn-Hahn Ida grófnő. Szivének forrón óhajtott békéjét sehogysem tudta a protestáns vallásban föltalálni. «Bebarangoltam — úgymond — az egész világot egyik szélétől a másikig, a Nilus kataraktáitól el Staffa * 1. Rosenthal i. m. első kötetének harmadik része 195—196. lapjain. ** 1. Rosenthal i. m. I. kötet, II. rész, 359. oldal.
