Hammerstein Lajos: Boldogságunk az Egyházban - 63. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1900)
Előszó - Előszó a második kiadáshoz
17 Ebből érthető, hogy miért érzik oly boldogoknak magukat a konvertiták, a kik a protestáns vallásból a katholikus egyház kebelébe visszatértek. Mert tudják, hogy rátaláltak az igazi «üdvözítő» és biztosan az égbe vezető Beatricere; ezt a boldogságot ők sokkal élénkebben érzik, mint azok, a kik a katholikus egyházban nevelkedtek föl és így a protestáns vallás sivárságát saját tapasztalásukból nem ismerik. Hozzám írt leveledben Goethét, a nagy mestert, állítod ellenem. Azt állítod, hogy ha Goethe komolyan vette volna a katholikus mennyországot, bizonyára ő is katholikussá lett volna. Én erre azt válaszolom, bizonyára katholikussá lett volna, ha áttérése nem került volna áldozatba. De, hogy katholikussá lehessen, más életet kellett volna folytatnia, mint a minőt valósággal örömest élt. Stolberg katholikussá lett, mert ezt alázatossága és erkölcseinek tisztasága lehetővé tette. Goethe nem lett katholikussá és minthogy nem lett azzá, minthogy határozottan keresztényellenes maradt, nem is talált e világéletében valódi békét és igaz boldogságot. Vájjon a másvilágon örök boldogság vagy örök boldogtalanság jutott-e osztályrészéül : a felől már több mint félszázada elhangzott az örök bíró Ítélete. Annyi azonban mindenesetre bizonyos, hogy mennyországát katholikus fölfogás szerint iparkodott megalkotni. Általában művei azt a benyomást teszik, hogy a kereszténység valódi képviselőjének nem a protestáns, hanem a katholikus vallást tekinti. Egészen ez persze nem sikerült. Sokkal erősebb volt benne a meggyökeresedett protestáns elfogultság. Nála például Faust igaz benső megtérés és bánat nélkül, csupán mások közbenjárására jut a mennyországba, holott ez homlokegyenest ellenkezik a katholikus tanítással. Hasonlóképen, egészen a katholikus fölfogás ellenére, túlságba viszi a boldogságos Szűz tiszteletét, mikor az Isten Anyját «Istenek rangtársának» mondja, a végén pedig már, mint «Istennőt» magasztalja. Igaz marad azonban, hogy Goethe katholikus módon iparkodott a mennyországról képet nyújtani. De máskép gondolkodott és járt el Schlegel Frigyes mint Goethe. Ő 1808. április 16-án tért át a katholikus 2 Munkálatok 63. évf.
