Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Negyedik könyv. 1846-1868
349 meglepetés pillanatai után tovább haladtak, hogy együtt élvezzék a szerencsét, mely két testvért ér, ha idegen földön váratlanul találkoznak egymással. 10. Spencer a pápának szentesítését akarta kikérni művére. A tekintélynek, melylyel az egyház fejének helybenhagyása jár, nemkülönben azon tiszteletnek, melylyel óhajai iránt viseltetnek, kiváló fontossággal kellett bírniok a katholikusok szemében, hogy Ignácz atya terveit elfogadják, támogassák és terjeszszék. Az anarchia idejében, oly korszakban, melyben minden tekintély összedőlni látszik, akkora hatalommal bír a pápai tekintély a katholikusok között, hogy minden, a jóra irányuló munkának szüksége van áldására, hogy létrejöjjön és felvirágozzék. Anglia ügyei újabb munkát adtak a Propaganda kongregácziójának, melynek működésköre az összes nem-katholikus nemzetekre kiterjedt. Róma nem tehette, hogy Spencert kiváló evangéliumi működésében ne bátorítsa. «Bizonyára — mondá apostolunknak ezen kongregáczió praefektusa, Msgre Barnabo — ha Ön meg tudná téríteni Angliát, megnyernők a világot». — «Igaza van, Uram — válaszolá Spencer — és vájjon miért ne kísérel- nők meg?» Mindazonáltal a jóváhagyás még sem jött meg oly hamar, mint Spencer óhajtotta. A római kongregáczió ismert megfontoltsággal s egyszersmind megszokott bölcsesé- gével és tapintatosságával járt el az ügyben. Midőn beleegyezését megadta, olyanná tette az Angolország megtérítésére szervezett társulatot, mint a melynek czélja volt megtéríteni az egyháztól s különösen Angliától elszakadt testvéreket. A pápa, kire mint pásztorra az összes lelkeket rábízta az Üdvözítő, ki előtt nincs nemzeti különbség, imádkozni és gyöngédséggel tartozik viseltetni mindazok iránt, kikért Krisztus vérét kiontotta. A vikárius kardinális rendelete folytán felszólításokat küldtek szét Róma rendházaihoz, hogy imáikat egyesítsék. A Praefectus kardinális pedig a Propaganda sajtóját Spencer rendelkezésére bocsátotta nyomtatványainak kiadására. Ugyan ő, Barnabo bíboros, leveleket intézett a püspökökhöz, apostoli vikáriusokhoz, a világ összes missióinak fejeihez, melyekben mindeniknek figyelmébe ajánlotta Spencer atyát és műveit. — Proindeque illum sacrae congregationis testimonialibus hisce
