Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Negyedik könyv. 1846-1868
350 litteris instructum esse voluimus, ut omnes episcopi, vicarii apostolid, et missionum superiores benigne illum excipere, ac pro viribus, piissimis eiusdem votis favere haud omittant. Spencer, hogy a katholikusokban minél nagyobb érdeklődést keltsen ezen szerencsétlen testvérek sorsa iránt, kiknek a hithez való visszatérésén fáradozott, a gyermeki, atyai szeretet, szánalom s jámborság mindig ékesen szóló érzelmeihez fordult, melyek még a síron túl is kísérik ama nemes szíveket, ama szeretett lelkeket, kiket a halál elrabolt tőlünk. Azt akarta, hogy mindenki tudjon munkálkodni elhunyt barátainak javára, hogy föl tudja használni keresztény módon érzelmeit és könyeit, s egyúttal kérte Isten kegyelmét mindazokra, kik őt még nem ismerik. Aztán ezek számára a Szentséges Atyától a lehető legbőségesebb lelki kegyelmeket kérte, melyek búcsuk neve alatt az isteni igazságosságot a túlvilági élet ideiglenes bűnhő- déseként kiengesztelik. Ennyi kiváltsággal felruházva, Spencer szónoklatokat tartott Róma környékén, az örök város több templomában, oly buzgalmat fejtve ki hazája érdekében, mely amiensi Péterére emlékeztetett, ki a középkor népeit rábírta Krisztus sírjának fölszabadítására. Mindazonáltal nem tudta magát arra határozni, hogy a világon lévő összes egyházmegyék fejeinek tudtára adja a Szentszék óhaját, míg csak nem látta, mint ad jó példát saját városában a legfőbb egyházmegye pásztora ama jóindulattal, melyet iránta tanúsított. Elment a vikárius kardinálishoz. Korántsem bánta meg, hogy Róma püspökéhez fordult. Msgr. Talbot, ki ekkor már igen kedvelt embere volt Ő Szentségének, egy társulat vezetője volt, melynek bíboros pártfogója Msgr. Tornari volt, ugyanaz, aki, mint a római kollégiumok tanára, Wisemant theologiai tanulmányaiban vezette. 11. IX. Pius, a ki többször fogadta Ignácz atyát kihallgatáson, a legszeretetteljesebb gondossággal kísérte szemmel mindazt, a mi Rómában történt. Egy napon Spencer egyik passzionista társától kísérve a pápa elé vezettetett. A pápa: «Nos, Ignácz atya! ismét valami új dolgot csináltunk?» Ignácz atya : «Úgy van, Szentséges Atyám ! Látom, hogy
