Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Negyedik könyv. 1846-1868
303 szeretete által. Oxfordban a Balliol kollégiumba lépett ép akkor, mikor a traktariánus mozgalom leendő megindítói elszánt fáradozással a harczra készülődtek. Huszonhat éves korában előbb vikáriussá, majd rektorrá neveztetvén ki Lavingtonba a Sussex grófságban, elhagyta az egyetemet e csendes vidékért, az első tűz megnyilatkozását követő napon (1833). Ama meggyőződést hagyta maga után, hogy fényes tehetsége és mérsékelt szelleme sokkal magasabb egyházi méltóságokra fogják őt csakhamar szólítani. Mint helyettes-plébános, az upwaltham-i filiálissal lön megbízva, mely a lavington-i és graffham-i egyesített plébániához tartozott. A Sargent kisasszonyok közül az idősebbik 1829-ben Wilberforce Sámuelhez, a későbbi oxfordi püspökhöz ment nőül, a ki Manningot eskette Oraffham-ben, a hol a Sargent család lakott. Életének, szeretet-műveinek társául boldogult rektorának ifjabbik leányát választá ki. Nem egészen négy évig tartó boldog házasság után neje magtalanul elhunyt* Manning hivatalba lépésének első napjától fogva azon volt, hogy az igazi papnak «szép eszményét» megvalósítsa és szándéka volt protestáns egyháza minden isteni tiszteletében a katholikus egyház alapelveit meghonosítani. Pusey elveit inkább osztva, mint Newmanéit, folytonos összeköttetésben állott oxfordi elvtársaival, egy-egy lökést adva a mozgalomnak, de nem nyilvánosan. Környezete, barátai azonban érezték meggyőződésének erejét. Két sógornéja katholikus hitre tért; az idősb, Wilberforce Sámuelné, megérte, hogy sógora katho- likussá lett s mint jezsuita halt meg. A chichester-i püspök távolról sem osztotta a lavington-i lelkész nézeteit. Lanyhának tartották őt, mert a latitudinárizmushoz szított; bizalmasan broad churchman-nek nevezték. Ennek ellenére, sőt talán épen ezért 10 évi működés után e püspök Manninget chichesteri főesperessé nevezte ki. íme, 32 éves korában a fényes méltóságok útján látjuk őt ! Új állása megengedte ugyan, hogy Lavington- ban maradjon, de folytonos érintkezésbe hozta őt a papsággal. * Manning asszony emléke élénk és áldott volt e vidéken még akkor is, midőn férje westminsteri érsekké lett.
