Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Harmadik könyv. 1832-1845
203 4. Ez idő tájban Walsh apostoli helynök Spencert a Birmingham mellett fekvő oscotti szűz Mária kollégium elöljárójává nevezte ki. Említettük, hogy Spencer egészsége gyönge lábon állott. A reá bízott új állás megengedte, hogy kipihenjé magát a nélkül, hogy ez lelkének apostoli vágyait akár nyil- vánulásukban, akár kiterjedésükben gátolta volna. Nehezen vált meg West-Bromwich-től s a szomszédos községektől. Nagy katholikus gyülekezetei hagyott ott hátra, melyet imái, fáradalmai s szereteté által nyert meg az egyháznak. Egy napon 600 konvertítát vezethetett Walsh elé, hogy őket megbérmálja. Még ma is őrzik és áldják Spencer emlékét ama községben. Atyáról fiúra száll a szentségnek azon híre, melyet erényei szereztek számára. Egyszer, mikor egy west-bromwich-i családot látogatott meg, ott egy gyermeket talált olyan fájós szájjal, hogy szánalom volt ránézni. «Tekintsen reám», mondá neki Spencer és ujjával megérintvén nyelvét, így szólt: «Most majd jobban lesz!» Fél óra múlva a gyermek teljesen jól érezte magát. Máskor Spencer egy haldokló nőhöz hivatván, azt megáldá, s egy vagy két napra rá a beteg felépült. Különös erő követte áldó kezét. Minden, a mit megáldotok, meg lesz áldva, mondják a papnak az ordinatio napján* «Nem szabad megfeledkeznünk, - szerette Spencer mondogatni, — hogy Urunk szavai figyelmet érdemelnek.» Nagy hitének teljesen megfelelt mély alázatossága. Azt kérte legbensőbb barátaitól, imádkozzanak érte, hogy szegényebb legyen, mint a legszegényebbek azok között, kiket ismernek ; hogy egy árok legyen fekvő helye s ott haljon meg- A kereszten meghalt Isten-ember miért ne hallgatna meg ily óhajokat? A szegényeket fivéreinek, nővéreinek nevezte; s ezeket többre is becsülte a gazdagoknál. Egy csésze theát, mit a fényes szalonban visszautasított, elfogadott a szegénynek asz* Méltóztassál Uram e kezeket ezen kenet és a mi áldásunk által megszentelni, hogy mindaz, a mit megáldanak, meg legyen áldva, és mindaz, a mit megszentelnek, meg legyen szentelve, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Amen. Lásd Manuale Ordinandorum : de ordinatione Presyteri.
