Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Második könyv. 1799-1832
105 választattak és neveztettek ki, kik az egyház által nyilvánosan hatalmaztattak föl arra, hogy az Úr szőllőjébe munkásokat nevezzenek-és küldjenek ki.» 24. czikkely. «Határozottan ellenkezik az Úr igéjével és az első egyház szokásával oly nyelven végeztetni az egyházban a nyilvános imákat s szolgáltatni ki a szentségeket, melyet a nép nem ért.» 3. A 25. czikkely a szentségekről szólva azt tanítja, hogy csak két szentség van, melyeket a mi Urunk Jézus Krisztus az evangéliumban rendelt, t. i. a keresztség és úrvacsora. A mi a többi ötöt illeti, melyeket közönségesen szentségeknek neveznek, vagyis a bérmálást, a penitencziatartást, egyházi rendet, házasságot és utolsó kenetet, azokat nem kell evangéliumi szentségeknek tekinteni, mert azok részben az apostolok szokásainak elferdített utánzásából származnak, részint pedig a szentírás által helyeselt életmódok eredményeiül tekintendők. Nem bírnak azonban a szentség természetével, mint a keresztség és úrvacsora, mert nincs oly látható jelük vagy szertartásuk, melyet Isten rendelt volna. A papok méltatlan volta nem gátolja meg a szentségek hatását, mondja a 26. czikkely. A 27. czikkely helyesen szól a keresztségről. A 28. czikkely tagadja a valóságos Jelenlétet és azt tanítja, hogy Krisztus teste az úrvacsorában csak mennyei, lelki módon adatik, vétetik és ízleltetik. És, hogy azon eszköz, mely által az úrvacsorában Krisztus testét veszszük, a hit. A gonoszok semmikép sem részesülnek Krisztusban, mikor ily fönséges dolognak jelét veszik magukhoz (29. ez.). Minden keresztény két szín ajatt köteles áldozni (30. ez.). A 31. czikkely a bűnösöknek semmi más kiengesztelését nem engedvén meg, mint Jézus Krisztusnak a kereszten bevég- zett egyedüli áldozatát, «istenkáromló mesének, blasphemous fables» nevezi a szent misét. 32. czikkely. «Isten törvénye egyáltalában nem kötelezi arra a püspököket, papokat és szerpapokat, hogy nőtlenségi fogadalmat tegyenek, vagyis a házasságtól tartózkodjanak; s ezért nekik is, mint minden kereszténynek, szabadságukban áll,