Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A májusi törvények eredménytelen végrehajtása
A MÁJUSI TÖRVÉNYEK EREDMÉNYTELEN VÉGREHAJTÁSA 21 ben egyetlen egy pozitív irányú lelkészt sem alkalmaztak a városi tanács kegyurasága alatt álló templomokban. Más városok, mint Boroszló, Magdeburg, Stettin stb. már törekszenek a „felvilágosodott“ főváros példáját utánozni s a bölcs magisztrátus, illetőleg a hitközségi közegek már több kisebb tartományi városban kezdik éreztetni eddig véka alá rejtett felvilágosodottságukat. Csak idő kérdése még, hogy a jelen viszonyok behatása alatt létrejött hyper-„kultura“ mikor fogja a poroszországi protestáns egyház válságát végleg eldönteni. A májusi törvények folytatólagos végrehajtása. A püspöki esküre vonatkozó királyi rendelet. Uj májusi törvények. A kormány daczára a balsikereknek nem mondott le abbeli reményéről, hogy további szigorúsággal meg fogja törni a pápának, a püspöki karnak és a kath. népnek ellenállását. E czélból nemsokára rávette a királyt, hogy oly rendeletet bocsásson ki (1873 deczember 6.-án), melyben az eddig használt esküformát, a mely szerint a kath. püspökök hűség- eskűjöket a király előtt letették, toldalékkal látta el ; s ebben a püspöknek szigorított formában 'meg kellett fogadnia, hogy úgy ő, mint alárendelt papsága, az összes törvényeket tiszteletben fogja tartani. ‘) Mivel ily esküt egy kath. püspök sem tehet, azért a formát eddig még egyszer sem használták. Újabb időben valamenyi püspöknek az uralkodó részéről történt megerősítése alkalmával fölmentést kellett adni az eskütélel alól, a mi könn\fen megtörténhetett, mivel az esküformát nem törvény, hanem királyi rendelet határozta meg. Az új országgyűlés tartama alatt (1873/74) három új törvényjavaslatot terjesztettek be, hogy részint a múlt évi májusi törvények hiányait pótolják, részint azok szigorát fokozzák. Legelőször apolgári állapotról szóló törvényt *) *) Az esküformát „Siegfried“ közli a 213. old.
