Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)

Jegyzői jelentés

XXVII

követte a várt siker, pedig Iskolánk nem szűkölködik hivatott erők nélkül.

Összesen tehát 83 dolgozat (64 próza és 19 költemény) látott napvilágot Iskolánkban a lefolyt évben. Mint sikerültebbeket, névszerint megemlítjük a következőket :

Prózaiak közül :

„Szt. László emlékezete“ ; „Szt. László a hagyományban, a legendákban“ ; „Pázmány Péter és az egyház“ ; „A hit és tudás“; „A hit igaz tana, különös tekintettel a lelki- ismereti szabadságra“ ; „A XVIII. zsoltár“ ; „Az ember az anyagelvűség rendszerében“ ; „Szt. Szaniszló és Alajos emlékezete“ ; „A spiritizmus a theologia és természettudomány világánál“ (ford, francziából) ; „Bossuet nagybőjti beszédköre conceptio, szerkezet és előadás tekintetében“ ; „Vörösmarty katholiczizmusa“ ; „A bunyeváczok eredete, beköltözési ideje és magyarországi múltja“ ; „Szt. Cyrill és Method“ ; „Színpad és erkölcs“ ; „Pázmánynak a vallás terén szerzett érdemei“ stb.

Költemények közül: „Hajdan és most“; „Pázmány emlékezete“ ; „Óda Pázmány Péterhez“ ; „A pápa gyémántmiséjére“.

Kiválóan nevezetesek a rendkívüli gyűlések is, melyeket múlt működési évünkben tartottunk ama kérdések nagy hord- erejénél fogva, melyek tárgyukat képezték. Ezek voltak a szónoklat végleges, rendszeres meghonosítása és az Iskola törvényeinek revíziója. Az előbbit az élet, a magasztos pálya követelte, melyre készülünk, az utóbbit a megváltozott körülmények tették szükségessé.

Az elsőre nézve már a megelőző évben történtek kísérletek, azonban, mint mindenféle új intézmény, tökéletlen lévén, csakhamar kénytelenek voltunk róla lemondani s várakozni, míg az idő jobban megérleli a kérdést — s míg egyes, erre hivatottabb és lelkes egyének összeállítsák a tökéletesebb, a czélravezető módot; leküzdjék a többek részéről mutatkozó idegenkedést, kik ez új irányban a M. E. Iskola 60 év óta követett elveitől való eltérést láttak, mitől, mint kegyeletlen- ségtől minden áron óvakodni akartak ; a kik féltek, hogy az erők ilyetén megosztása miatt az Iskola nem lesz képes magát föntartani azon magaslaton, melyre elődeink emelték, a mit pedig tőlünk joggal elvárhatnak.