Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A fordulat
186 MUNKÁLATOK LXI. ÉVFOLYAM 12,-i törvény 3. fejezete, mely az államnak felebbezés nélkül történő be avatkozására vonatkozik, nem vétetik tekintetbe a javaslatban. Helyette a törvény 12. §-ának 8. czikkelye oly módon van korlátozva, hogy a jövőben „közérdekű ügyekben“ csak az illetékes személyeket, nem pedig a tartományi elnököt is illesse „az államhoz való felebbezés joga“. A 9. czikkely a felebbezés eldöntését az államminiszteriumhoz utasítja. A 10. czikkely annyiban czéloz némi változtatást, a mennyiben az 1873 május 12.-i törvény 23. §-a szerint az egyházi hatóságnak a megtámadott döntés megsemmisítése esetén annak végrehajtását megszüntetnie és a már alkalmazásba vett rendszabályokat mellőznie kell, így p. o. egy papnak rangjától való megfosztását megsemmisíteni tartozik, míg az új javaslat szerint az alaposnak véleményezett felebbezés az első döntést csak annyiban szüntetheti meg, a mennyiben az a polgári jogkört érinti ; hogy ha tehát valamely papot hivatalának viselésére alkalmatlannak találtak, ez a jövőben csakis megvont jövedelmének megtérítése iránt emelhet panaszt a polgári bíróságnál. All. czikkely a felebbezési eljárásra vonatkozó határozatokat királyi rendelet útján — azaz közigazgatási úton várja. A 12. czikkely az 1875 junius 20.-i egyházi vagyonkezelési törvény alapján elbocsátott egyházi elöljáróknak vagy községi képviselőknek megengedi, hogy az egyházi törvényszékhez való felebbezés helyett a kultuszminiszternél emelhetnek panaszt. A 13. czikkely az egyházi törvényszéknek hatósági illetékességét azon kérdésben, vájjon az egyház szolgái képesek-e a hivatalukkal járó kötelmek teljesítésére, valamint az 1875 április 22.-i zártörvény 12. §-ában előre látott esetekben, midőn a hivatalnak betöltésére való alkalmatlanságot kell megállapítani, ha t. i. az illető pap azt a nyilatkozatát, hogy az állam törvényeit be fogja tartani, visszavonná, vagy ha a májusi törvényeket és a velük kapcsolatban hozott rendeleteket megsértené, a kamarai bíróságra, mint büntető ügyekben legfőbb országos bíróságra ruházza át. Az egyházi ügyek királyi törvényszéke helyébe tehát, habár megszorított illetékességgel, a kamarai bíróság lép. A 14. czikkely az átmeneti intézkedéseket tartalmazza. A javaslat indokai általános bevezető részükben így hangzottak : „A kormánynak az állam és a katholikus egyház közötti viszony békés rendezésére irányzott fáradozásai eddig az 1880 julius 14., 1882 május 31. és 1883 julius 13.4 egyházpolitikai törvényekben nyertek törvényhozási kifejezést. Hogyha ezen törvények a maguk mivoltában a monarchia püspökségeiben egy rendezett egyház- megyei kormányzatot és, a mennyire az állami közreműködés lehetővé tette, a katholikus plébániákban elegendő lelkipásztorság létesí
