Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A fordulat
102 MUNKÁLATOK LXI. ÉVFOLYAM pápa következik-e : nincsen semmi biztos adat, a melyből a bibornokok elhatározását, a kik jövő héten a pápaválasztásra a konklaveban összegyűlnek, előre lehetne látni.“ A miniszteri orgánumnak ezen kijelentése nem volt egyéb üres frázisnál, a meiylyel zavarát akarta takarni. Berlinben elhatározták, hogy lelépnek az eddigi „kulturhar- czos“ pályáról; választhattak pápának, a kitakartak: a berlini politikának oly pápára volt szüksége, a ki már előzetesen a „békeszerető“ hírében áll; s azért a hivatalos lapoknak ilyennek kellett az újonnan választottat jellemezni, még ha mindjárt kezdettől fogva a „legharcziasabb“ nyilatkozatokra is ragadtatta volna magát. IX. Pius a végsőkig bebizonyította békeszeretetét, de a berlini dogma őt „harcziasnak“ hirdette, hogy a „kultur- harcz“ kitöréséért a felelősséget az ő vállaira gördíthesse : ellenben az új pápának „békeszeretőnek“ kellett lennie, hogy ismét a pápa személye, 'nem pedig a „kulturharczosok“ spekuláczióinak kudarcza szolgáljon a világ előtt okul, hogy a berlini politikában megfordult a szél. Berlinnek béke - szeretőnek kellett lennie, ezzel eo ipso R ó m a is azzá lett. S Róma lehetett is azzá, mihelyt Berlinben fölhagytak a támadással. A berlini kabinet, a mely 1872 május 12.-i pápaválasztási iratával vagy IX. Pius utódának megválasztatását teljesen meggátolni, vagy pedig a kormányok között s a kath. kereszténységben veszedelmes szakadást előidézni akart, most a bekövetkezett pápaválasztáskor teljesen visszavonult,. A választás, miután a Rómán kívül lakó bíborosok a konklaveba ösz- szegyültek, teljesen kanonikus módon folyhatott le s csakhamar véget ért. Már a második napon, 1878 február 20.-án megkapta XIII. Leo a szükséges kétharmad szótöbbséget. Mint kamerlengo, a pápai kamara feje, IX. Pius halála óta már ő vezette a pápai ügyeket : született utóda volt elődjének. Az egész kath. földkerekség ujjongva fogadta a választást. ')-1) A párisi ,.Univers“-ben Louis Veuillot a pápai széken beállott változásra vonatkozólag ezeket irta : „Néhány nap előtt meghalt a pápa. — Vigasztalódjunk, a pápa él. A pápai monarchiában gyakran megjelenik a halál, de csak azért, hogy an-
