Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSÉN 40i Delitzsch, Strousberg, Unruhe-Magdeburg, Wagener, Winter, Wölfell és Wolfsohn.1) Ebből látható, hogy az alapítók oroszlánrésze a „szabadelvűekhez“ tartozik. Sajnos, egyes képviselők az u. n. „véres“ alapításokban és. tekintélyes nevükkel kiszedték a nép zsebéből a pénzt. Ezen üzlet következőkép ment végbe. Egy bizonyos kereskedelmi vállalatot, mely körülbelül 200,000 tallér értékű volt, látszólag 400,000 tallérért vásároltak meg; az „alapítók“ részvény-társaságot alakítottak és a vállalat eddigi birtokosának 200,000 tallért fizetett s 400,000 tallér értékéig adott ki részvényeket. Az „alapítók“ kötelékükbe vontak néhány tekintélyes személyt, kik a többiekkel együtt az új vállalatot, mint nagy hasznot hajtó üzletet, nyilvánosan ajánlották. A részvényeket a börzére vitték s a megvesztegetett sajtóval és különféle tőzsdei manőverekkel sikerült azokat a jelenlegi árfolyamban vagy még magasabban a nyereséghajhászó publikum nyakába varrni. Az „alapítók“ így megszabadultak részvényeiktől s már előre 200,000 tallér bruttó-hasznuk volt. Mikor aztán a vállalat igazi értéke kiderült, a részvények sokszor névértékűk egy negyed, sőt egy ötöd részéig leszálltak. Ily módon nemzeti vagyonúnknak sok-sok milliója veszett el. Hogy a csalók ily eredményeket érhettek el, az a közönség nyereség- és játékvágyán kívül más okokon is alapult. Legelőször is az a körülmény kedvezett a csalásnak, hogy a franczia hadi sarcznak — öt milliárd franknak — visszafizetése után a német állam-kölcsönöket felmondották úgy, hogy az illető értékpapírok birtokosainak tőkepénzüknek másutt való elhelyezéséről kellett gondoskodniok. A fő baj azonban ott rejlett, hogy már az 1870 junius 11 ,-i részvénytörvény alkotói kapitalista és kereskedelmi czélokból annyira védték a társulati szabadságot, hogy ez által az. alapítási csalásnaks) tág teret nyitottak. *) Egy berlini alapításban kezdetben egy centrumtag is résztvett a felügyeleti tanácsban. De ezen úr lemondott állásáról, mihelyt az alapítás megbízhatatlansága napfényre került. '■) E szó „Gründer“ (alapító) a törvényhozás szótárában ismeretlen. Ez a „Kladderadatsch“ étczlapnak 1871 pünkösdi számából való. Munkálatok 60. évf. 2G
