Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 369 nincs éi-vényük azon esetben, ha a kinevezés oly hatóságtól származik, melynek összes tagjait a király nevezi ki“, Krassow gróf indítványozta, hogy a „nevezi ki“ kifejezés után tétessék „vagy erősíti meg“, miáltal ő az evangélikus egyházat akarta a kifogásolási jog elől megvédeni. Ugyanezen czélt szolgálta Wartenburg York gróf a 28. §-nak általa beterjesztett szövegezésével : „Az állam kifogásolási jogáról szóló törvény rendeletéinek azon egyházakra nézve nincs érvényük, melyeknek hivatalai és méltóságai kivétel nélkül, mint minden egyéb, úgy a legfelsőbb hivatal, illetőleg a legfőbb méltóság is, a porosz állam alattvalóival vannak betöltve.“ York gróf következőkép indokolta javaslatát : „A jelen törvényjavaslat határozatai a kifogásolási jogra vonatkozólag politikai természetűek s azokat a jelen politikai szükség (?) javasolja. Ezen kényszerítő politikai helyzet abban leli szükségét, hogy -a katholikus egyház feje az állam határain kívül van és souverain. A hol ily viszonyok nem léteznek, ott politikai szükség nem forog fenn. Ilyen szükség nélkül azonban ezen határozatok, melyek a kormány veto-jogát szabályozzák, jogosulatlanok, miként a nélkül nem is létesültek volna. A birodalmi kanczellár maga ezen harczot, melynek ve- -zetésében a kormánynak szüksége van az egyházpolitikai törvényekre, politikainak jelentette ki. A hol ily harcznak lehetősége már előzőleg ki van zárva, mint mindenütt, a hol a porosz állam alattvalóival vannak betöltve az összes egyházi hivatalok, ott a jelen törvényjavaslat politikai rendszabályai nem is szükségesek.“ A vallásügyi miniszter kijelentette, hogy a módosítás elfogadhatatlan. Először azért, mert a porosz állam s nem a „német birodalom“ alattvalóiról beszél ; már pedig a birodalom alkotmánya szerint meg nem engedhető, hogjr állampolgári szempontból különbséget tegyünk poroszok •és egyéb németek között. A módosítás továbbá azon az állam s evangélikus egyház között fennálló szoros összefüggésen alapszik, mety az állam- s eg y ház-fők azonosságában nyilvánul. De ha ez az összeköttetés valamikor megszűnik, akkor a módosításnak minden alapja elesik. Kleist-Retzow megjegyezte, hogy a vallásügyi miniszter semmiféle kifogást sem tett Krassow módosítása ellen. Az utóbbi épen a minisztertől érintett állam- s egyház-fői azonos - ságra támaszkodik. Munkálatok 60. évf. 24