Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
362 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM erős meggyőződésen alapszik ; ilyen ellenzéknek minden államban léteznie kell, ilyent elnyomni nem szabad. Ez a porosz alkotmány szilárd alapján nyugszik s nem más, mint a régi 1851-es alkotmányos párt, akár így nevezzék azt, akár katholikus pártnak, akár pedig centrumnak. Ez nem lehet, vagy jobban mondva ennek nem szabad a kormány indokának lennie. Ugyanezen pártnak ugyanezen vezérek alatt 8 éven keresztül volt egy katholikus töredéke a képviselőházban, és a régi szabadelvűek vállvetve küzdöttek azon férfiakkal együtt. O állandóan a szabadelvű párt mellett foglalt állást, de bocsássanak meg neki régi politikai barátai, föl nem foghatja, hogy lehet a kormány ezen eljárását támogatni. O állandóan a kormány pártján áll, de ha ő ezen esetben a kormánynyal szemben állást foglal, úgy ezt teljes meggyőződésből teszi. Egy meggyőződéséhez hű ellenzék, mihelyt az nem személyek ellen irányul, állandóan barátja a kormánynak. Mi lesz a következményük ezen törvényeknek? Egy tekintélyes pártolójuk azt mondta, hogy hatásuk csak 10 év múlva fog mutatkozni ; ez a törvényeknek megsemmisítő bírálata, hogy jó következményeik csak oly későn várhatók. A káros következmények, az elkeseredés és az izgatottság országszerte korábban fog jelentkezni és ezek új, kivételes törvényekre adnak majd alkalmat. Ha tovább is így folytatjuk, akkor igen veszélyes és meredek útra lépünk.“ (Helyeslés jobbról.) Bismarck herczeg erre azt állította, hogy ő benne az államot támadták meg s ezért neki a veszélyeztetett államalap érdekében védekeznie kellett. — A „Prov. Corr.“ szerint szó szerint ezeket mondotta : „Szilárd meggyőződésem volt, hogy nem a katholikus egyház, hanem a világi papi uralomra törekvő párt az egyházon belül oly politikát folytatott, mely államunk létalapját annyira megtámadta, illetőleg megrendítette és veszélyeztette, hogy én mint miniszter a további késedelmeskedésért a felelősséget magamra nem vállalhatom. Mivel ezen ügyállásban is kerülök minden vallásellenest és mivel rendkívül nehéz ezen kérdéseket úgy érinteni, hogy eljárásunkat félre ne magyarázzák, mintha a katholikus egyház intézményéről, vagy egyáltalában egyházi dologról volna szó, midőn egy pártról beszélünk, — mondom, mivel ez igen nehéz dolog, minthogy a katholikus egyház rendkívüli elzár- kozottságánál fogva csupán a viszonyoknak pontos ismerete s megfigyelése nyújthatna hatásos bizonyítékot arra, hogy ott oly jellegű mozgalmak is vannak, melyeknek a kath. egyház keresztény intézményeihez semmi közük nincsen, azért attól tartok, hogy sérteni fogok. Én tisztán csak azon tényre hívom fel a figyelmet, melyről Grüner úr — úgy hiszem, akarata ellenére — tett tanúbizonyságot, t. i. hogy 1871-ig, míg a centrumpárt még nem alakult meg és a heccz- kápláni sajtót egész Németországban rendszeresen fel nem állították,
