Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
35S MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM A fentemlített §§. végre a bizottság szövegezésével tör- vénynyé váltak. Hasonló sietséggel fogadták el azon törvényt, mely az egyházi fenyíték1) alkalmazásának határát és az egyházból való kilépést tárgyalja. Az utóbbinál senki sem jelentkezett szólásra mindaddig, míg Mallinckrodt a vitát meg nem indította és a törvényt fölöslegesnek nem jelezte. Mallinckrodt egyúttal kijelentette, hogy a centrumpárt az egyes paragra- phusoknál arra fog szavazni, hogy megkönnyíttessék és meg ne nehezíttessék az egyházból való kilépés (a mely utóbbi felfogással a bizottság az orthodox protestantizmus érdekét szolgálta). Azonban mindez ismét hiába volt. Mind a négy törvényre nézve a kormány, illetőleg a bizottság javaslatainak keresztülvitelét az összülésben már a megvitatás előtt eldöntötték. A márczius 20.-i végtárgyaláson a centrumpárti szónokok (többek között Lieber dr. és Gerlach dr.) hiába szólaltak fel még egyszer a törvényjavaslatok ellen ; azon hozzáadással, hogy azok addig ne jussanak törvényerőre, míg az alkotmányváltozásról szóló törvény szokásos módon ki nincs hirdetve, egészben a jelzett változtatással elfogadták. Április 24.-én — közbeesett a húsvéti szünet — a lelkészek kiképeztetéséről és alkalmaztatásáról szóló törvény került tárgyalás alá a felsőházban. Bismarck herczeg ismét egészséges volt és volt annyi ideje, hogy az egész ülésen jelen lehessen. Brühl és Landsberg grófok (Skorczewski lengyel gróffal együtt) a kath. egyház jogait védelmezték és ez alkalommal a javaslatok megtámadásánál a ház több protestáns tagjainak élénk támogatásában részesültek. Az utóbbiak között Witzleben megindította a vitát és körülbelül ezeket mondotta: „Vájjon a kath. egyház a Syllabus, körlevelek s a csalatkozhatatlan- ság hitczikkelye által az állam-kormányt határozottabb állásra terelte-e, azt nem szándékozik eldönteni, de bizonyára nincs ezzel az állam föll) E helyen a kormány képviselői hangsúlyozták, hogy ezen törvény azon világi katholikusokat is, kik állampolgári kötelmeiknek eleget tettek, fogja védelmezni az egyház mindenféle fegyelmi rendszabályaival szemben.
