Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
330 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM latos volt Arnim gróf tervével (1. a 99. lapot) — 1871 és 1872-ben már végre volt hajtva; a szószék-paragraphus, az iskola-felügyeleti törvény és a jezsuita-törvény. A többieknek az előadott szabványok szerint most már a porosz, májusi törvényhozó gyűlésben, a mely részben túltett a tanár javaslatain, részint mögöttük maradt, kellett végre- hajtatniok. Mialatt ezen törvényjavaslatokon dolgoztak, a többi' egyházellenes tényezők is, kik a kulturharczot tervezték, buzgó tevékenységet fejtettek ki. Különösen állott ez a szabadkőművesekre. Berlinben általában azt beszélték, hogy a szabadkőművesek feleségei ezen napokban sokat panaszkodtak férjeiknek a háztól és családtól való szokatlan hosszú távolmaradása miatt. Oly sok volt a „munka“ a páholyban ! Úgy látszik, a vallásügyi minisztériumból mindig egyenest jelentések tétettek a páholyokba. A „testvérek“ mindenesetre újra jól értesültek mindenről, a minek történnie kellett. Alig voltak a jezsuiták kikergetve, a páholy-lapok Németországból az összes szerzetes-rendek kiutasítását követelték. Egy bajor szabadkőműves akkor egész nyíltan azt mondotta égy bajor ferenczrendi atyának : „Nem sokáig fogja viselni csuháját. Minden rendnek takarodnia kell, azután a királynak. Ha a katholikus egyház ezen vihart kiállja, magam is katholikus leszek!“1) Sajátságos, hogy ugyanazon időben egy, a páholyhoz tartozó magasabb porosz állami tisztviselő hasonló nyilatkozatot tett Simon sziléziai plébános előtt. Azt mondotta: „Legközelebb oly heves harcz tör ki a katholikus egyház ellen, hogy ha az képes lesz azt túlélni, magam is katholikus leszek!“2) A köznapi „szabadelvűség“ a napi sajtóban ugyanazon l) Magán iratban közölték ezt velünk. A jelenet helye a nürnbergi vasúti indulóház volt. s) Mirabilia. Fogházi tanulmány Simon Hugótól, Böroszló, Aderholz, 1878, 67. és. 68. 1.,
