Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 331 időben legnagyobb diadalait ülte. „Öröm élni!“ kiáltott fel a „National-Zeitung“. Hiszen azon volt a kormány, hogy a „szabadelvűek“ rég ápolt kívánságait, közöttük nem egy „ifjúsági álmot“ megvalósítson. Fáik dr. végre a javaslatokat a későbbi négy májusi törvényről az országgyűlés elé terjesztette. Először is azon törvényjavaslat került sorra, mely „az egyház büntető és fegyelmi eszközök használatáról szóló jogának szab határt.“ (1872 november 18.) A melléje nyomatott indokok Friedberg: „Az állam és az egyház határai“ czímű művére támaszkodtak. A bevezetésben ismét azon frázisok díszelegtek, melyeket már az eddigi kulturharczi intézkedések indokolása alkalmával hallottunk : „Az állam-kormány nem mulaszthatta el megfontolás tárgyává tenni a megjelölt ügyeknek törvény útján való szabályozását, jelenleg a porosz állam területére vonatkozólag. A mozgalom, mely az utolsó két év óta a katholikus egyház kebelében megindult, a magatartás, melyet a katholikus papság befolyásos része újabban az állammal szemben elfoglalt, egy támadó katholikus párt keletkezése az országban, mely pártnak államellenes törekvése, minél tovább tart, annál világosabban és erélyesebben jut érvényre — szükségessé teszik, hogy az egyházi hatalom túlkapásának azon elszántsággal álljunk ellent, mely a vallási béke megőrzése és az állami tekintély föntartása érdekében elengedhetetlennek látszik. A fönnálló törvény-könyv e czélra elégtelen.“ A többi törvényjavaslatokat az egyház fegyelmi jogait, a papok kiképeztetését és alkalmaztatását és az egyházi rendből való kilépést illetőleg Fáik dr. (1873 január 9.) — két hónappal később nyújtotta be. A miniszter ez alkalommal nagyszabású beszédet tartott, melyben hangsúlyozta, hogy az új javaslatokban az állam az egyházzal szemben „újra öntudatra“ ébred; hogy azoknak czélja mindenek előtt az, hogy a katholikus papságot, „melyet bensőleg műveltsége, külsőleg a mi nemzetünkön kívül álló hatalmaktól való függése a nemzeti törekvésektől elidegenített, a „nemzetnek“ „nemzeti nevelés“ által újra visszahódítsa.“ A miniszter bevallotta, hogy a törvényjavaslatok alkotmány-módosításokat tartalmaznak és azt kérte,
