Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 329 könyvvezetés behozatalát, a keresztelési kényszer megszüntetését, az egyház és az iskola elválasztását, a szegény-ápolás államosítását. Továbbá az állam hozzon büntető törvényt, mely a szószékkel való visszaélést megakadályozza és mi több : legyen gondja, hogy oly egyének ne lépjenek a szószékre, kik államellenes érzelműek : vagyis az állam ügyeljen felapapok kiképeztetésére, ellenőrizze a növendékpapok vizsgálatait; ne tűrje, hogy oly lelkész alkalmaztassák, ki az államnak polgári vagy politikaitekintetben nehézséget okoz. Vegye igénybe az egyházi vagyon főfelügyeletét; ne tűrje, hogy polgári következményekkel járó egyházi büntetések szabassanak ki. Továbbá követelje, hogy minden egyházi rendelet tudomásul vétel miatt eléje terjesztessék ; ellenben az alkalmatlan és részben mégis csak eredménytelen placetum követelésétől álljon el. Minden egyházi rend létét a saját tetszésétől tegye függővé és ne tűrje a jezsuita-rendet. Végre pedig hathatós keresetet indítson az államhoz a lelki hatalommal való visszaélés miatt, mely minden túlkapást a katholikus egyház részéről lehetetlenné tegyen és pedig nemcsak az által, hogy egy tekintélyes állami hivatal az egyházi hatalommal való visszaélést megállapítsa, hanem oly módon is, hogy ez, alapos pénzbírság és ismétlődés esetén a lelkészi hivataltól való eltávolítás kiszabása által, üdvös elijesztési rendszert valósítson meg. Ebben, a már 1871 tavaszán zsidó-német nyelven készített iratban — Friedberg tanár nagybátyjával és Fáik dr.-ral együtt közeli ágon zsidóktól származik — foglaltatott egész programmja a harcznak, mely legközelebb az egyház ellen megindítandó volt. A harcznak, a mint megjegyeztük, a tanár szándéka szerint a birodalomtól kellett volna kiindulnia, mert az egyes német területi kormányok erre képtelenek lennének. A hadi terv egy része — a mely kétségtelenül kapcso
