Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
294 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM Niegolewski dr., lengyel követ a centrummal sorompóba lépett a jezsuiták érdekében s a mellett Wagener famu- lusra néhány vágást mért, melyektől arczának még most is égnie kell. Az első tárgyalásnál Wagener a lengyel jezsuitákat,, illetőleg az általok „vezérelt“ „ultramontánokat“ tudvalevőleg hazaárulási ügyletekkel hozta vonatkozásba. Azt állította ugyanis, hogy Lengyelországban, illetve Posenben és Felső- Sziléziában „Gácsországgal összeköttetésben nagy terv“ van készülőben. Az erre következő közbekiáltásokra, hogy állítását közelebbről okolja meg, kijelentette, hogy „privatim“ többet fog az urakkal közölni. Niegolewski junius 17.-én azt mondta, hogy Wagenertől felvilágosítást kért, azonban Wagenertől azt a választ kapta, hogy ilyesmit neki nem mond meg; ezt a centrummal fogja majd (Wagener) közölni. Eddig nem tudta, hogy a centrum és Wagener képviselő között titkos összeköttetések léteznek. (Nagy derültség.) Reméli, hogy a centrum a titkos tervekről értesíteni fogja őt. A külföldi összeköttetésekről szóló egész állítást atitkos rendőrség arczátlan hazugságának minősíti! Kardorff képviselő kijelentette, hogy miután a. jezsuiták ellen indított mozgalmat a birodalmi kanczellár vette kezébe, nem szabad őt cserben hagyni. Egyébiránt, jegyzé meg a szónok, nem lehet nyugtalanság nélkül a nagy küzdelem elé tekinteni, melynek látóhatára megnyilt. A szocziál-demokrata Bebel megjegyezte, hogy a szocziál-demokrácziával, illetőleg az internationale-val semmi sem egyeztethető kevésbé össze, mint a jezsuitizmus, illetőleg az ultramontanizmus, a mi, sajnos, igen gyakran megtörténik. Ha a szocziálizmus jutna kormányra, akkor a szabadelvűségnek, ultramontanizmusnak és jezsuitizmusnak egyszerre vége volna. A sziléziai Ballestrem gróf a jezsuitákat, az ő „tiszteletre méltó tanítóit“ s „nagyrabecsült barátait“, védelmébe vette. A Wagener követ előhozta gyanúsításokról következőleg nyilatkozott : „Igen, de a lengyelek ! az ő országukban a jezsuitáknak nagy,