Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 293 csak rég túlhaladott álláspontokat érintett, s a mit a jezsuiták javára mondott, az talált még csak igazán süket fülekre. A birodalmi kanczel- lárnak szüksége van a Damokles-kardra, tehát kezébe kell adni. A hol hiányzanak a jogalapok, ott idejekorán áll az erőszak a nemzeti szolgalelküek rendelkezésére. A birodalmi kanczellárnak jogi aggályai valószínűleg még kevésbé gyengédek lesznek, ha a mamelukjaival kötött természetellenes házasságot felbontja s a teljesített mór-szolgálatért járó szokásos rúgást nekik legkegyelmesebben kiutalványozza.“ így a demokrata lap. Bármi is legyen most eredménye a különféle módosítványok- nak, — mi már húszról hallunk — melyeket most tesznek, az egész ■dolognak az a jó oldala, hogy egyszer a nép is megtudja, hogyan csinálnak nálunk törvényeket! Valóban ! a birodalmi gyűlés maga annyira aláássa tekintélyét az országban s a kormány any- nyira pellengérre állítja magát, hogy majdnem kegyetlenség volna ezt úgy, mint amazt, még tovább is támadni !“ A. konzervativek, szabad-konzervativek, nemzeti-szabadelvűek s a haladópárt egy része az utolsó pillanatban a következő törvényjavaslatban egyeztek . meg : A Jézus-társaság rendjére vonatkozó törvény : 1. §. A Jézus-társaság és vele rokon szerzetes-rendek s szerzetszerű congregatiók a német birodalom területéről ki vannak zárva. Telepek létesítése meg van nekik tiltva. Az ez idő szerint fennálló telepek a szövetség-tanácstól meghatározandó idő alatt, mely hat hónapot meg nem haladhat, feloszlatandók. 2. §. A Jézus-társasághoz, vagy ezzel rokon szerzetes-rendhez, vagy szerzetszerű congregatiókhoz tartozók, ha külföldiek, a szövetség területéről kiutasíthatók ; ha belföldiek, bizonyos kerületeken és helyeken nekik a tartózkodás megtiltható vagy megengedhető. 3. §. E törvény végrehajtásának kivitelére és biztosítására szükséges rendeleteket a szövetség-tanács fogja kibocsátani. A vitában legelőször is A r e t i n bajor követ támadta meg a birodalmi gyűlés jogát egyházi kérdések tárgyalására, minthogy kijelentették, hogy vallási ügyek nem tartoznak a birodalom illetékességi köréhez s megtagadták az egyházi birtokjognak a birodalmi alkotmány által való biztosítását. A törvényjavaslat a birodalmi alkotmány 1. sz. 4. fejezetével is ellenkezik, mely a tartózkodási és honossági ügyet Bajorországban az ottani részleges törvényhozásnak tartja fenn. A bajor igazságügy-miniszter, Fäustle azzal igyekezett e kifogást gyengíteni, hogy e föntartott bajor jogot csupán az egyénnek a községhez való viszonyára vonatkozónak tüntette fel.
