Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

Az első harczi intézkedések

AZ ELSŐ EIARCZI INTÉZKEDÉSEK.

A versailles-i megállapodások.

ersailles-ban a német birodalom

megalakulása

s alkotmányának megszilárdítása alkalmával mindenki megjelent, a ki e kérdésekhez hozzá szólni hivatottnak érezte magát.

A birodalmi alkotmány ügyében a dél-német kormányokkal legközelebb tárgyalásba kellett bocsátkozni ; s mivel ezt később a német birodalmi gyűlés elé is kellett terjeszteni, azért az észak-német birodalmi gyűlés 30 tagú bizottságával, melyet a császár - kikiáltásra küldtek, bizalmas előtanács- kozások folytak. A porosz főrendiház és képviselőház elnökei is jelen voltak.

A dél-német „szabadelvűek“, mint azt Lőwe haladó párti képviselő Berlinben 1879-ben tartott egyik választó gyűlésen kijelentette, a kanczellárnak már a háború előtt előterjesztették feltételeiket. „Csak akkor — úgymond Lőwe a „Berliner Tagblatt“ tudósítása szerint, csak akkor, midőn Bismarck herczeg a szabadelvűekkel szemben engedményekre határozta el magát, érezték magukat a német szabadelvűek arra indíttatva, hogy kormányaikat Francziaország ellen háborúra szorítsák“.

Ezen urakban tehát a szabadelvűség föléje kerekedett a „hazafiságnak“. A mellett „szabadelvűségük“ mindig inkább egyházi, mint politikai volt.

Az észak-német szabadelvűek már régibb hívei