Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
További készülődések a "kulturharczra"
BISMARCK MEGVÁLTOZOTT ÁLLÁSPONTJA 131 országból. A midőn (még pedig a kormánynyal barátságos részről) panaszok támadtak azon czikkek hangja ellen, a kanczellár csak azon parancsot adta hírlapíró szolgáinak, hogy „ne oly gorombán és durván, hanem több politikával járjanak el.“ A beken titkos tanácsosról, kit a kanczellár, mint a „régi iskola“ diplomatáját, a külügy-miniszteriumban örökölt, ki azonban a franczia háború folyamán is főnöke környezetében maradt, Busch megjegyzi (Graf Bismarck und seine Leute“, I. k. 67. L), hogy az, míg Rómában tartózkodott, „erős rokon- szenvet szítt magába a katholiczizmus iránt, mely bizonyára nem csökkent azáltal, hogy Berlinben előkelő emberek, kiknek körében megfordult, azért nem lelkesednek. Ha egykor segítenie kell, nem lesz bátorsága azzal ellentétbe helyezkedni.“ így írt Busch már 1870 augusztus 26.-án! Tehát már akkor nagyon jól tudta, ki fog később mozgósítani. Egyáltalán Busch naplóiban a kanczellárnak még egynéhány nyilatkozatával találkozunk, melyek valószínűleg szintén a később az ultramontánok ellen indított háborúra vonatkoznak, azonban azok legérdekesebb részét Busch, mint „most közölhetetlent“ eltitkolta. Hogy Busch s a másik főhivatalos tudomásunkra hozta a két fent említett esetet, valószínűleg csak az óvatosság hiánya miatt történt. Különben a hivatalos lapok okosabban viselkedtek : A katholikus lapok azon megjegyzésére, hogy a katholikusokat főképen az 1869,-i zárda-ostrom „mozgósította“, röviden azt válaszolták: Az „szerencsés ötlet volt“, mely „jó szolgálatokat“ tett. („Bismarck nach dem Kriege“ 26. 1.) Azonban semmi szükségünk más érvekre : Münster gr. császári követ, a kanczellár legbizalmasabb embere, 1875-ben május 12.-én Londonban mondott felköszöntőjében nyíltan kijelentette, hogy az egyházi harczot .az állam indította“, természetesen „a lelkiismereti szabadság megvédel- mezésére.“ Ezen naptól fogva, melyen Münster gr. „a protestáns császárságról“ is sokat beszélt, legalább hivatalosan 9*
